A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
A horrorfilm műfajának ez a korai klasszikusa Bram Stoker ismert regényének színpadi változatán alapul. A német némafilm egyik legjobb operatőre, Karl Freund sejtelmesen ködös képeihez Csajkovszkijtól kölcsönözték a zenét. A film sikere számtalan folytatást szült, és világsztárrá tette a vérszívó erdélyi grófot alakító Lugosi Bélát. "A gróf éppen akkor lép be a szobába, amikor Harker a tükör előtt borotválkozik. Borotválkozás közben Harker nézi magát a tükörben, maga mögött pedig nem látja Drakulát, hiszen az igazi vámpír nem látszik a tükörben, mivel nincs lelke. A lélek ugyanis olyan alak, melyet a hívő csak az isteni tükörben láthat." (Jure Mikuž: A tükör és a film)
Tudósok elkábítanak és foglyul ejtenek egy szörnyet, aki szerelemre gerjed a főtudós asszisztensnője (Julia Adams) iránt. A magányos szörnyeteg, "a hiányzó kétlaki evolúciós láncszem" megszökik, és elrabolja vonzalma tárgyát. A tudósok vezetője (Richard Carlson) hadjáratot indít, hogy kiszabadítsák asszisztensét, és visszadobják a nyugtalanító szörnyet a mélybe, ahonnét jött. A jól eljátszott és jól megrendezett A Fekete Lagúna szörnye Bud Westmore remekül megtervezett lényével maradandó emléket állít a hollywoodi alkotók zseniális fantáziájának.
A nevadai sivatag szélén álló szürke kisvárosban rejtélyes körülmények között meghalt emberek hulláira bukkannak. Kiderül, hogy egy atombomba-kísérlet után a radioaktív sugárzás következtében óriás hangyák keletkeztek, s immár elárasztották az egész környéket. Tudósok lázasan dolgoznak azon, hogy ezeket a fenevadakat valamiképpen ártatlanná tegyék, de sok embernek kell még meghalnia, míg sikerül a gyilkos rovarokat kipusztítani.
Johnny Cooper fiatal színinövendéket azzal gyanúsítják, hogy féltékenységből meggyilkolta Charlotte Inwood revücsillag férjét. A fiatalember elmeséli menyasszonyának, Eve-nek, hogy Charlotte ölte meg a férjét, s őt kérte meg a bizonyíték eltüntetésére. Eve elbújtatja a fiatalembert apja elhagyatott házában. Visszatér Londonba, és maga próbálja Charlotte-re rábizonyítani a tettét. Eközben végül is kiderül, hogy valójában Johnny a gyilkos, és egy kitalált történettel traktálta Eve-t.
Anna és Antal negyvenöt éve házasok. Pár éve egy nagyvárosoktól távoli, gyönyörű környezetben laknak, Péliföldön. Elégedettek az életükkel. Rajonganak a történelemért és az irodalomért, így minden évben kulturális zarándoklatra indultak egy külföldi országba. A kapcsolatuk kiegyensúlyozott, ám egy napon Anna különösen kezdett viselkedni. Az orvos Alzheimer-kórt diagnosztizált nála.