A történet 1932-ben játszódik, és a gazdasági válság keserves hangulatát idézi meg. Gloria keménysége és cinikus viselkedése mögött felsejlik az élet torzító kegyetlensége és a kétségbeesett reményvesztettség: egy hatnapos maratoni táncverseny részvevőjeként az utolsó leheletéig küzd a kitűzött díjért. "Sydney Pollack (...) összehozott egy visszataszító s ugyanakkor szánalomra méltó emberi állatkertet: csavargót és állás nélküli statisztát, lecsúszott filmszínészt és öreg tengerészt, fiatal párt, amely a megszületendő gyermekük érdekében táncol. Elveszett embereket, akik szeretnék, ha rájuk találnának. (...) Tánc közben és a tánc rövid szüneteiben alakulnak emberi kapcsolataik: szerelmük, gyűlöletük, irigységük és önfeláldozásuk. Egy ponton túl mi, nézők is megérezzük, hogy gyötrelmes haláltáncuk -élettánc- is, hogy a véget nem érő tánc ki tudja hány napjába sűrűsödik az életük, hogy ezt a táncot már nem képesek abbahagyni, mert az egyet jelentene az élet feladásával." (Réz András)

A film 10-12 éves gyerekekről szól. Két falu nyunyói harcikáltak egymás ellen mindenféle eszközökkel, így például botokkal és kövekkel. Az ellenségeskedések egyik rendkívül bájos eleme az volt, hogy a fogságba esett nyunyókat megfosztották gombjaiktól és így kellett - a mellékesként kiosztott irdatlan nagy pofonok után - hazakullogniuk. Az ellenség táborában átélt megaláztatások azonban még csak bevezetői voltak a sokkal nagyobb és aggasztóbb megtorlásnak amelyek otthon érték a szerencsétlenül járt "katonákat". A gombok nélküli nadrágban és kabátkában hazatérő ifjak ugyanis kemény és kérlelhetetlen atyai pofonok és ökölcsapások elé néztek, hiszen abban az időben rendkívüli értékük és jelentőségük volt a gomboknak. Túl azon, hogy tetemes összeget képviseltek, egyben viselőik anyagi helyzetéről is árulkodtak, így a gombok igen fontos szerepet töltöttek be a két falu társadalmában.

A való életben nincs próbatánc... Tizenkét elszánt táncos nyert előfelvételi lehetőséget az Amerikai Balett Akadémiára. Mindannyian a művészetre tették fel életüket, ezúttal nem akarnak hibázni. Néhány hét alatt kell felkészülniük az utolsó megmérettetésre. A feszültség tapinthatóvá válik a kemény munkára összezárt emberek között. Jonathan (Peter Gallagher) a társaság koreográfusa. Cooper (Ethan Stiefel) pedig legjobb táncosa, aki át akarja venni helyét. Maureen (Susan May Pratt) brilliáns tehetségű, de talán lekésett a kiugrásról. Jody (Amanda Schull) teste talán nem a legtökéletesebb, ám mégis felkelti Cooper érdeklődését. Eva (Zoe Saldana) álma mindig is a szólótánc volt, nehezen adja meg magát. A vizsga mindannyiuk életét megváltoztatja.

Henry Chinaski költő és alkoholista. Los Angeles bárjaiban éli életét, nap mint nap leissza magát. Wanda Wilcox a szerelmi bánatát próbálja tartósan italba fojtani. A társadalom perifériáján tébláboló két bártöltelék útja keresztezi egymást. Egyikük sem vár már semmit az élettől, a napi alkoholadag megszerzésén felül. Kettejük barátsága azonban minden igyekezetük ellenére egyre mélyebb érzéseket kavarnak fel bennük. Egyik nap azután találkoznak Tully Sorensennel, aki ki akarja adni Henry néhány költeményét. Felcsillan a remény a változásra.

Négy ember története kapcsolódik össze ebben az izgalmas filmben. Mindannyian rájönnek, hogy a szerencse fontos szerepet játszik életükben, ezért a legmerészebb játékokban való részvételre is hajlandóak. Samuel (Max von Sydow) hallgatag kaszinótulajdonos, a náci koncentrációs táborok túlélője. Bárkinek a szerencséjét el tudja venni egy puszta érintéssel. Sőt, el tudja adni és a kiválasztottaknak juttatni is tud belőle. Samuel egy láthatatlan hazárdjátékos klub vezetőjeként tartja a szálakat a kezében. A tagok után nyomoz a kemény nyomozónő, Sara (Mónica López), aki szülei autóbalesetét élte túl. A tagok között van Federico (Eusebio Poncela), egy földrengés túlélője, a torreádor Alejandro (Antonio Dechent) és a repülő-szerencsétlenséget túlélt tolvaj, Tomás (Leonardo Sbaraglia), az új kiválaszott. Minden eddiginél vakmerőbb és nyomasztóbb játék kezdődik, valószínűleg az utolsó.

Kisvárosban keres nyugalmat John Berlin, a kiégett nagyvárosi zsaru. Ezzel szemben szörnyű bűncselekmény-sorozat közepébe csöppen. Őrült gyilkos tartja rettegésben a lányokat a vakok intézetében. Berlin nyomozó régi barátjával és társával nyomoz a Jennifer címszó alatt futó ügyben. Az információgyűjtés során találkoznak a hetedik áldozat szobatársával, Helenával, aki Berlint a volt feleségére emlékezteti. A nyomozó egyre biztosabb abban, hogy a lány lesz a következő célpont. Csapdát állítanak a gyilkosnak, aki azonban megöli a nyomozó társát. A gyilkossággal Berlint gyanúsítják.

Jonathan csak 12 éves, de már a hatodik iskolába jár. Az utolsó esélye a lipcsei St. Thomas iskola, amely világhírű fiúkórusáról vált ismertté. Az igazgató, dr. Johann Bökh felveszi őt, és hamar kiderül, hogy Jonathan nem is kerülhetett volna megfelelőbb bentlakásos iskolába. Hamar összebarátkozik a szobatársaival - a szabadelvű Martinnal, a szégyellős Ulival, a kísérletező kedvű ifjabb Kreuzkammal és a mindig éhes bokszbajnokkal, Matzcal. A fiúk elviszik őt titkos találkozóhelyükre is, egy elhagyott vasúti kocsiba. Egy nap ott találnak egy rejtélyes idegent, a Nemdohányzót, akinek szintén van kulcsa a vagonhoz. Másnap reggel a fiúkórus koncertfelvételre készül a Miklós-templomban, amelyet azonban megzavarnak a "bejárók", akik mindig ellenségeskednek az internátusbeliekkel. A bejárók elrabolják Kreuzkammot, és elégetik a kottákat.

Nomi végre eljutott álmai városába, Las Vegasba. A szerencsejáték, a pénz, a szex és persze a showműsorok fõvárosába. Feltett szándéka, hogy nagymenõ táncosnõ lesz belõle. Persze itt is mindent alulról kell kezdeni. Legalul, egy sztriptízbárban, ahol kívül-belül mindent le kell vetkõznie. És amikor eljön a nagy nap és beválasztják az Istennõ című új musical tánckarába, ott áll a nagy lehetõség kapujában. Ha elég kemény, megragadja. Onnan már egyenes út vezet a csúcsra. De vajon megéri-e?