Andrew Beckett - egy jólmenő nagyvállalat tehetséges ügyvédje - homoszexuális. Ezt sikerül egészen addig titokban tartania, amíg meg nem támadja a halálos kór, az AIDS. A látható jelek miatt a vállalat elbocsátja Beckett-et, persze koholt vádak alapján. Andrew nem nyugszik bele a döntésbe, felkéri Joe Miller ügyvédet, vállalja el az ügyet. Joe először elutasítja a felkérést előítéletei miatt, de azután ügyvéd énje kerekedik felül, s elvállalja az ügyet.
A nyolcéves Zander világa egy csapásra megváltozik, amikor harmadik osztályos kisdiákként megtapasztalja az első szerelmet és egyben átéli első nagy bánatát is, ugyanis halálosan beleszeret az egyik tanárába. Egy szívmelengető történet, mely a gyermekkori érzelmek sokféleségét tárja elénk.
Gyereket szeretne Göran és Sven, a homoszexuális házaspár. Az örökbefogadást intéző ügynökségen azonban elírják az adatot és a másfél éves árva kisfiú helyett egy homofób, tizenöt éves fiatalkorú bűnözőt kapnak. Patrik utálja az új "szüleit" és nem akar velük élni, ugyanakkor Göran és Sven sincs elragadtatva a jövevénytől. A dolgok azonban idővel megváltoznak. Sven otthagyja őket, Göran pedig elhatározza, hogy gondját viseli Patriknak, amíg az ügynökség új családot talál számára. Miközben Göran és Patrik egyre közelebb kerül egymáshoz, Svennek is szembe kell néznie a múltjával.
Dedee, a cinikus és durva tizenhat éves mostohaapja halála után elszökik otthonról. Tanárként dolgozó féltestvéréhez menekül, aki meleg és még együtt is él a barátjával. Dedee persze elcsábítja a fiút, ám váratlanul terhes marad tőle. Közben kitör a botrány az iskolában: kiderül, hogy a tanár viszonyt folytatott azonos nemű és beállítottságú diákjával. Az újságírók rátapadnak a pedagógusra és környezetére. Luciával azonban nem számolnak, aki igencsak feltalálja magát az égető helyzetben.
A huszonnyolc éves Hlynur Rejkjavik külvárosában éli eseménytelen életét. Nappal otthon teng-leng, éjjel pedig lányokat szed fel a diszkókban. Elvált anyja még mindig gyereknek tekinti őt: esténként megfürdeti, és még az alsónadrágját is beszerzi fia helyett. A felnőtté válásnak mindenáron ellenálló Hlynur élete egy csapásra megváltozik, amikor szilveszter éjjelén lefekszik anyja barátnőjével, Lolával (Victoria Abril). Csak később derül ki, hogy a tüzes spanyol nő anyja leszbikus szeretője, aki teherbe esett a vad szilveszteri szeretkezéskor...
A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.
A harmincegy éves Tristan visszaemlékszik kamaszéveire. Az első szerelem időszakára, amikor a csinos Kerstin megdobogtatta a szívét, ám ő túl félénk volt ahhoz, hogy bármit is tegyen az ügy érdekében. A szülei is ekkor váltak el egymástól, ami váratlan végét jelentette az ártatlan gyermekkorának. A tanév végén másik városba költöznek. Addig szinte minden barátja megszerzi az első szexuális élményeit. A búcsúzáskor, amikor a többiek elköszönnek tőle, Kerstin hiányzik a sorból. Kiderül, hogy a lány az új lakásuk előtt várja. Így kezdődik a hosszú, mély szerelmük.