Farhan, Rádzsu és Rancsó mérnökhallgatók az egyetemen. Farhan csak az apja kedvéért jár ide, Rádzsu szegény családjának akarna segíteni, Rancsó pedig kitűnő tanuló, aki imád mindenféle gépezetet. Hárman jó barátokká válnak és elfogadják Rancsó hitvallását, miszerint a tökéletességre kell törekedni, nem a sikerre. Ám diplomaosztójuk napján Rancsó köddé válik, és barátai éveken át hiába próbálnak nyomára lelni.
Az Oscar-díjas rendező, Emerald Fennell a kiváltságok és a vágyak bűnös világába kalauzolja a nézőket. Oliver Quick (Barry Keoghan) nehezen tud beilleszkedni az Oxfordi Egyetemen, de a sors összehozza a jóképű és előkelő Felix Cattonnal (Jacob Elordi), aki elhívja őt Saltburnbe, az excentrikus családja hatalmas birtokára egy felejthetetlen nyárra.
A 60-as évek elején az "Eddie és a Cirkálók" nevű zenekar, Eddie Wilson nevezetű vezetőjükkel az élen, új lemezüknek köszönhetően ismertté válik. Eddie sajnálatosan autóbalesetben meghal, a zenekar szétszéled, de újra összeáll, amikor egy róluk szóló újságcikk nyomán megtalálják az anno ki nem adott második lemezük felvételeit.
1957-ben járunk, Írországban. Benny, Eve és Nan együtt nevelkedtek egy unalmas kisvárosban. A három lány sorsa a fővárosi Trinity College-ban keresztezi ismét egymást. A vidéki lányok normabontó gondolatokkal ismerkednek meg a dublini egyetemen, no meg Jackkel, az iskola rögbicsapatának jóképű sztárjátékosával és persze a fiú évfolyamtársaival. Kalandok sora veszi kezdetét a korabeli Írország vaskalapos erkölcsiségének árnyékában.
Adam Sorenson (Paul Rudd) egy félénk, szégyenlős a külsejére nem sokat adó diák, aki részmunkaidőben egy múzeumban dolgozik. Itt találkozik Evelynnel, a művészettörténetet tanuló diáklánnyal. Kapcsolatuk hatására Adam sok változáson megy keresztül, mely mind külsején mind a viselkedésében megmutatkozott, ami már szemet szúrt barátainak is. Evelyn igyekezett Adam-et minél jobban átalakítani, aki nem is gyanította, hogy ez miféle célt szolgál valójában.
A film két diákról szól, Harry Villersről (Douglas Booth) és Milesról (Max Irons), akik becsatlakoznak az oxfordi egyetem egyik elit klubjába, a The Riot Clubba, ahol vagy sikert sikerre halmoznak az iskolai évek alatt és után, vagy egész életükre megszégenyülve távoznak.
Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.