1994 októberében három főiskolás belevág, hogy filmet csináljon a hírhedt Blair-i boszorkányról, akinek szelleme állítólag már kétszáz éve kísért a környéken. A három fiatal nyom nélkül eltűnik az erdőben, ám a kamera egy év múlva előkerült, benne a hátborzongató filmfelvétellel. Napjaink legnépszerűbb kultuszfilmjét 35 ezer dolláros amatőr költségvetésből forgatták és hihetetlen sikert aratott előbb Amerikában, majd az egész világon - és bevétele csak az amerikai mozikban meghaladta a 140 millió dollárt.
A szadista és „minden valószínűség szerint őrült” Vérbárót saját kínzókamrájában gyilkolják meg azután, hogy egy boszorka jó alaposan elátkozza. Egy varázsige is jár az átokhoz, mellyel a bárót bármikor ismét talpra lehet állítani, hogy aztán újra meghaljon, lehetőleg még szörnyűbb kínok között. Háromszáz évvel később az elveszettnek hitt dokumentumot az Amerikába szakadt leszármazott, egy fiatal egyetemista hozza magával Ausztriába. A felújítás alatt álló kastélyban tett látogatása alkalmával megismerkedik a csinos restaurátorlánnyal és aznap éjjel közösen ki is próbálják a ráolvasást. Mikor az ellenszerként felolvasandó rész véletlenül a tűz martalékává válik, a Vérbáró immáron zavartalanul tarthatja rettegésben Schloss Teufel-t és környékét. Mindeközben a kastélyt egy rejtélyes, tolószékben ülő idegen vásárolja meg, aki úgy tűnik elkötelezett híve a Vérbárónak…
Miután túlélt egy támadást, a 17 éves mexikói lány kiaknázatlan női hatalma és helyi boszorkánykultúrája révén megtorlást kap.
Dr. Marcus egy neves pszichiáter, aki legújabb könyvén dolgozik. Tudományos célokból hat pácienst választ ki a Dr. Victor vezette Spring Valley Elmegyógyintézetből. A filmben az interjúkon keresztül bepillantást nyerhetünk mind a hat beteg életébe és személyes történetébe. Csakhogy ezek a történetek közel sem veszélytelenek......
Miután szövetségük egyik tagja tragikus balesetben meghal, két boszorkány egy ősi Ouija táblát használ, hogy olyan varázslatot bocsásson ki, amely feltámasztja barátjukat a sírból, csak hogy kiderüljön, hogy bár rendkívül hatalmas, de már nem önmaga.