Marcel Pagnol önéletrajzi regényének filmes feldolgozása a francia vidékre, Provence-ba visz el minket, oda ahol Marcel a nyarakat tölti. A fiatal fiú itt lesz szemtanúja apja, a kiváló pedagógus és arrogáns nagybátyja, Jules sikereinek. Itt szerez magának egy korban hozzáillő jó barátot, aki nemcsak elmeséli, hanem meg is mutatja a vidék titkait. (port.hu)
Edouard, a festő alkotói válságba jut: jó ideje képtelen ecsetet fogni a kezébe. Egy titok mardossa, amelyet nem képes feldolgozni. Egy gyönyörű, titokzatos modell hatása alá kerül. A nő aktját ráfesti egy tíz évvel korábban félbehagyott festményére, amely valószínűleg életének csúcsteljesítménye volt. Melyik képet áldozza fel a másik kedvéért?
A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...
A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt. Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja. Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.
Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.
A villamosenergia-titánok, Thomas Edison és George Westinghouse versenyeznek egy fenntartható rendszer megteremtése, és Amerika kivilágítása érdekében.
Jackson Pollock (Ed Harris) az önbizalom-hiánnyal és alkohol-problémákkal küszködő feltörekvő festőművész megismerkedik egy tehetséges New York-i művésznővel, Lee Krasnerrel (Marcia Gay Harden). A nő feláldozza saját karrierjét, hogy segíthesse tehetségesebbnek tartott szerelme, Pollock előremenetelét. A férfi egyre népszerűbb lesz, a New York-i művészvilág elismeri és szereti. A nyüzsgő nagyvárosi élet elől vidékre menekülnek, ahol Pollock végül rátalál sajátos, egyedi művészi stílusára. Csapodár természete és folytonosan kísértő félelmei azonban a tragikus végkifejletbe taszítják a XX. századi amerikai festészet egyik legnagyobb alakját.
1943-ban két tengerész, David Herdeg és Jim Parker egy olyan hadihajó fedélzetén szolgál, amelyen egy rendkívüli tudós különös kísérleteket folytat. A professzor arra törekszik, hogy láthatatlanná tegye a hajókat a radarok, s így az ellenség számára. A kísérletet siker koronázza, de egy váratlan katasztrófa során a legénység minden tagja elpusztul, kivéve Herdeg és Parker közlegényeket. Ők ketten váratlanul 1984-ben, a nevadai sivatagban találják magukat. Longstreet professzor az eltelt negyven év dacára továbbra is a kísérleten dolgozik, s az eltűntnek hitt tengerészeket a jelenbe varázsolja. Amikor Herdeg és Parker rájönnek, hogy mi történt velük, megpróbálnak elszökni a professzor elől, mert félnek, hogy könnyen a vesztüket okozhatja...
A gyönyörű Edie Sedwick (Sienna Miller) volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce) múzsája lesz. Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel, Billyvel (Hayden Christensen) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kezd kicsúszni az irányítás.
Romantikus film a nagy romantikus zeneszerzőről, Liszt Ferencről. Hosszú utazások, nagy sikerek, szenvedélyes szerelmek és persze sok zene. A magyar-szovjet koprodukciós filmben a kor csaknem minden nagy magyar színésze szerepet vállalt - ha máshogy nem, hát a hangját kölcsönözte orosz kollégájának.