Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.
Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.
Világszerte jelenleg több mint 300 ezer gyermek szolgál hadseregben. Az ártatlanság hangjai, melyet a Film Week az év egyik legjobb filmjének választott, egy 11 éves fiú, Chava igaz történetén alapul, akinek az otthona 1980-ban harctérré változik a polgárháború sújtotta Salvadorban. A film megrendítő dokumentum-látlelet a közelmúltból, az alapvető emberi jogok semmibe vevéséről, a gyerekek és családok szétszakításáról. Az igazság, a hit, a szeretet, az erkölcs, a tudás, a béke megsemmisítő képei peregnek, miközben családok százai küzdenek kiskorú fiúgyermekükért, nehogy katonának vigyék el őket.
Az 1950-es évek közepén Algéria drámai harcot vív a francia elnyomás ellen, a függetlenségének kikiáltásáért. Az erőszak egyre fokozódik, mindkét fél radikális eszközökhöz nyúl. A francia kínzással próbálnak információkat kicsikarni a foglyokból, az arabok partizán módszerekkel küzdenek a megszállók ellen. Gyerekek támadnak a katonákra, asszonyok robbantják fel a kávéházakat. A franciák megnyerik az Algírért vívott csatát, ám elveszítik a háborút, Algéria kikiáltja függetlenségét.
Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.
Rambo a vietnámi veterán, egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt pedig szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, s amikor a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul. Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban, mert a háború alatt megtapasztalhatta, hogy mit jelent fogságba esni. Rambo a fogva tartóira támad és megszökik. A Vietnámban tanult gerilla-hadviselés szabályai szerint pedig azonnal a közeli erdőség felé veszi az irányt.
Tombol az ír függetlenségi háború 1920-ban. Mindennaposak a szabadcsapatok és az angol különleges egységek összecsapásai. Teddy a harc mellett kötelezte el magát, ám medikus testvére, Damien Londonba készül, kórházi gyakorlatra. Amikor azonban szemtanúja lesz az angolok kegyetlenségének, a maradás és a harc mellett dönt. Egy évvel később kettéosztják az ír szigetet: létrejön az Ír Szabadállam és Észak-Írország. A békeszerződés megosztja az íreket. Megalakul az IRA, és kezdetét veszi a polgárháború. Az addigi harcostársak, köztük a testvérek is, szembefordulnak egymással.
"Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki" - mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője. Az egyszerű munkásszülők gyermeke megjárta az algériai háborút. Miután három esztendővel később hazatért, könnyű pénzkereseti forrás után nézett. Az egyik rettegett bűnbanda tagja lett, bankokat rabolt, gyilkolt és más erőszakos bűncselekményeket követett el. Az sem törte meg, amikor a zsaruk 1962-ben elfogták és rács mögé került. Amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, a kedvesével Kanadába szökött.
Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat
Az algériai háború a mai napig olyannyira érzékeny pontja a francia történelemnek, hogy Florent Siri munkája is csak két év jegelés után kerülhetett nemzetközi forgalmazásba, noha a konfliktust a lehető legobjektívebb módon ábrázolja. Mindkét oldal megkapja ugyanis a magáét, hiszen a háborút szabályok nélkül, a legnagyobb brutalitással vívták franciák és olyan felkelők, akik közül annak idején sokan francia mundérban harcoltak a németek ellen.
Valahol Coloradóban, egy kisvárosban a középiskolai történelemóra nyugalmát repülőgép-zúgás zavarja meg. Az ablakokhoz szaladó diákok azt látják, hogy ejtőernyős katonák százai ereszkednek alá. Amint földet érnek vadul tüzet nyitnak... Háború van. Az Amerika-elllenes erők szárazföldi inváziója megkezdődött. Mindenki tehetetlenül figyeli az eseményeket. Egy maroknyi fiatal azonban megpróbál ellenállni a hatalmas túlerőnek. A hegyekben gerilla csapatot szerveznek, hogy a megfelelő pillanatban lecsapjanak az agresszorra.
A II. világháború csendes-óceáni hadszíntere. A corregidori vereség után a szövetséges haderő nagy része fogságba esik, vagy elmenekül. Learoyd, a társait elveszített, végsőkig kimerült amerikai katona a borneói dzsungel mélyén igyekszik meghúzni magát. Életét egy fejvadász törzsnek köszönheti, akik befogadják, sőt hamarosan a királyukká választják. Közöttük Learoyd ismét rátalál a békére és boldogságra - mindaddig, amíg a háború itt is utol nem éri: az angolok kis ejtőernyős csapatok dobnak le, hogy felrobbantsák a közeli viaduktot...