Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

A Lisbon család egy michigani kisvárosban él. A családfő - egy ügyefogyott matematikatanár- nem igazán foglalkozik öt lánya nevelésével. Nem úgy a vallásos és zsarnoki anya, aki tiltások és parancsok segítségével irányítja a lányok életét. Monoton, rendezett életüket szörnyű tragédia rázza meg: a legfiatalabb lány, a tizenhárom éves Cecil öngyilkos lesz. Senki sem ismeri a lány kétségbeesett tettének indokát. A Lisbon család érzelmeit elfojtva megpróbál visszazökkenni a mindennapi élet medrébe, ám idővel kiderül, hogy ez lehetetlen.

Walter Redlich, a hivatása gyakorlásától eltiltott zsidó ügyvéd az utolsó pillanatban, 1938-ban menekíti ki családját a náci Németországból. Kenyában, egy eldugott farmon kezdenek új életet. A szülők nehezen alkalmazkodnak a körülményekhez, a nélkülözéshez, szenvednek a honvágytól és a kitaszítottságtól. Kislányuk, Regina, azonban hamar beilleszkedik az új, számára izgalmas világba. Lenyűgözi Afrika varázsa, csodálatos tájai, hangulata. A magányos farmon Owuor, a szakács lesz mindannyiuk támasza és barátja. A gazdamunkát végző családfő hamar megszokja a mindennapos fennmaradásért folytatott fizikai küzdelmet. Kislánya gyermeki kíváncsisága miatt nyitott egy másfajta nép emberei iránt, felesége azonban nehezen adja fel eddigi városi életvitelét. A tizenkét, Afrikában töltött év alatt a főszereplő családtagok a beilleszkedési nehézségek, az igaz barátság, a szerelem és a hazaszeretet kérdéseire választ keresve válnak érett felnőttekké.

Új-Zéland õslakói, a keleti partvidéken élõ maorik azt állítják, hogy õsük, Paikea bálna hátán érkezett meg a szigetre. A hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfõ szerepét. Azonban egy ikerpár születésekor a fiútestvér meghal, így a lány, Pai rendeltetett a jövõbeli családfõ szerepének betöltésére. Koro, a családfõ nem hajlandó beleegyezni, hogy lány unokája lépjen a nyomába. Pár évvel késõbb Koro a fejébe veszi, hogy törzse folyamatos szerencsétlensége Pai születésével kezdõdött, ezért összehívja embereit, hátha köztük van a leendõ vezér. Pai a világon mindenkinél jobban szereti Koro-t, de szembe kell szállnia vele és a több ezer éves hagyománnyal, hogy bebizonyítsa: õ az igazi örökös.

Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.

Helen Keller (Hallie Kate Eisenberg) halmozottan hátrányos lány, akit kezelhetetlen állapota miatt szülei teljesen elzárnak a külvilágtól. Helen csupán dührohamaival képes kommunikálni és ezért szülei már az intézeti elhelyezésén gondolkoznak. Ekkor lép be az életükbe Anne Sullivan (Alison Elliott), a gyengén látó tanárnő, akiben megvan a beleérző képesség és a türelem kellő elegye, hogy Helent visszahozza ebbe a világba. A szülők eleinte ellenzik a tanárnő módszereit, ám hamarosan meglepve tapasztalják a bámulatos eredményt.

A rendezőnő maga alakítja Christine Jespersont, a feltörekvő művészt, aki akadozó karrierje ápolása mellett öregeket szállít taxijával. Fennmaradó idejében kétségbeesetten próbálja felhívni magára a művészvilág és Richard Swersey figyelmét, akiben a nagy remények kis önbecsüléssel párosulnak. A nemrég facérrá vált cipőbolti eladó két fia is váratlan kapcsolatokba gabalyodik: a hétéves Robby női szíveket ápol az interneten, míg a tizennégy éves Peter közömbösen szemléli a szomszéd lányok szexuális játékait.

Beethoven (Ed Harris) IX. szimfóniája még nincs befejezett állapotban. Egy másolóra van szükség, aki a művész olvashatatlan kézírását olvashatóan átmásolja. A mester kiadója a zenei tanulmányokat folytató Anna Holz-nak (Diane Kruger) kínálja fel a lehetőséget, aki kapva kap az alkalmon, és annak ellenére, hogy többen óva intik az idős mester kiállhatatlan természetétől, elfogadja az ajánlatot.

A sheffieldi sörgyárban dolgozó Jimmy Muir a foci megszállottja. Senki és semmi nem érdekli, csak és kizárólag a labdarúgás, ám nem tud szabadulni az alkoholfüggőségétől. A helyi amatőrcsapat tagjaként felfigyel rá egy tehetségkutató, és megszervez számára egy próbajátékot a Sheffield Unitednél. Óriási lehetőség ez Jimmy számára, de a próbajáték előtti este úgy berúg, hogy másnap alig bír lábra állni.