Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

1944.06.06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.

Az orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcsev tettei legendássá váltak a sztálingrádi csatában. Hogy megállítsák őt, a nácik kiküldik legjobb mesterlövészüket, így magánháborúba kezdenek a bátorságért, a becsületért és a hazáért.

A nyolcéves Srulik 1942-ben menekül el a varsói gettóból. Hogy egyedül is túlélje a háború borzalmait, előbb egy gyerekcsapathoz szegődik és az erdőben próbál boldogulni, majd felveszi a Jurek nevet és keresztény árvának kiadva magát egy lengyel farmon keres menedéket. A megpróbáltatások közepette zsidó identitása elveszni látszik. Találkozik olyan emberekkel, akik jutalom fejében elárulják és megverik őt, de olyanokkal is, akik az életüket kockáztatva segítenek neki. Jurek kitartását egy szörnyű baleset is próbára teszi, ám még ekkor sem adja fel a küzdelmet saját életéért.

Az izgalmas kalandfilm megtörtént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb országa zord és mégis fenséges vidéken terül el. Jelenleg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utolsó éveit tárja elénk a film, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előestéjén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Petert is. Akkor még nem sejtették, hogy egy titokzatos világba csöppennek majd. Útjuk a siker magasából egy angol hadifogolytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egyedüli idegenekként befogadják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felkérik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira

A családregény a kilencven éves Antónia életének utolsó napján kezdődik, amikor felidézi az elmúlt ötven évet. Vége a második világháborúnak, Antónia édesanyja halála után, lányával együtt visszatelepül a kis faluban lévő szülői házba. A falu nehezen tolerálja az asszony független életvitelét, aki átvéve a családfő szerepét, mindig tudja mit akar és azt bármi áron keresztül is viszi. Antónia legfőbb törekvése az, hogy ő és családjának tagjai megalkuvás nélküli, teljes életet éljenek.

1943 Három esztendeje, hogy a németek megtörték a franciák ellenállását. Nem így Afrikában, ahol fölállítják az első francia hadsereget. Százharmincezer arab és más afrikai származású katona szolgál a trikolór alatt. Miközben ők az életüket tették föl a németek elleni harcra, sok francia "indigenes"-nek, bennszülötteknek csúfolja őket. Feltárul néhány katona sorsa: a nemes Abdelkader keményen küzd az ügyért, Yassirt inkább a pénz motiválja, Said a szegénység elől menekül, míg Messaoud romantikus álmodozó. Miközben feletteseik szinte semmibe veszik őket, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek Franciaországnak.

Finnország egyik leghíresebb alakja még művésznevében is hazájára reflektál. A Tom of Finland néven alkotó Touko Valio Laaksonen (1920-1991) ikonikus figurája a queer kultúrának. Több mint négy évtizedes pályafutása alatt körülbelül 3500 rajzot készített, szereplői pedig rendre hiper-maszkulin férfiak szűk ruhákban. A művészettörténészek ma már a homoerotikus képzőművészet legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, pedig 19 éves korában csak saját szórakoztatására kezdett rajzolni. A második világháborúban is szolgáló Laaksonennek karrierje során a cenzúrával is meg kellett küzdenie, mire a meleg mainstream csúcsára érve saját kiadót hozott létre műveinek. Életéről most az egyik legsikeresebb finn rendező, a csak kasszasikereket jegyző Dome Karukoski készített egész estés mozifilmet.