A világhírű amerikai idegsebész, Dr. Ben Carson Németországba utazik 1987-ben. Egy, a fejüknél összenőtt ikerpárt kellene megoperálnia, ám a műtét eredményessége bizonytalan. Végül mégis elvállalja a beavatkozást, ám időt kér, hogy tanulmányozza az esetet. Negyedszázaddal korábban az afroamerikai kisfiú, Ben arról álmodozott, hogy orvos lesz, ám ahhoz, hogy ezt valóra váltsa, hihetetlen nehézségeket kellett legyőznie. Igazából semmi esélye sem volt, hiszen csonka családban, szegényes környezetben, egy előítéletekkel teli világban nőtt fel. Sokat köszönhet az édesanyjának, aki a nehézségek közepette is mindenben támogatta, mindenekelőtt a hitében, hogy beváltja az ígéretét.

A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.

Esther Blodgett, egy tizenéves lány elhatározza, hogy hollywoodi színésznő lesz. Annak ellenére, hogy a nagynénje határozottan megpróbálja visszatartani szándékától, a nagymamája bátorítja, hogy váltsa valóra álmait, és egy kis pénzt ad neki a kezdetekhez. Így Esther Hollywoodba megy, és aprócska szerepek után hajt. Eleinte Esther képtelen bármilyen színészi munkát találni. Sok más fiatal lány ugyanazt akarja, és azt mondják neki, hogy egy a százezerhez esélye van. Habár az egyik szomszédja, egy segédrendező talál neki egy egyszeri pincérnői munkát egy filmszakmabeli partin, ahol találkozik Norman Mainenel, egy híres színésszel, és románc bontakozik ki köztük. Miután Maine rábeszéli a producerét Oliver Nilest egy próbafelvételre, Esther szerződést kap, és felveszi a „Vicki Lester” művésznevet. Mikor a stúdió nehezen talál női főszereplőt Maine új filmjéhez, a A bűbájos órához, Niles megfogadja a férfi tanácsát és Esthernek adja a női főszerepet.

Miután Frank leszerel a hadseregből, beáll sofőrnek az egyik kórházhoz. Így kerül kapcsolatba a végzet asszonyával, aki elfoglalja régi barátnőjének helyét, új állást szerez Franknek, és mellesleg belekeveri egy gyilkossági ügybe.

A férfi éppen szabadul a börtönből. Mások ilyenkor azzal foglalkoznak, hogy vajon mi várja őket odakint a szabad világban, hogy hová mennek, kit látogatnak meg először, és egyáltalán, hogy hogyan illeszkedjenek be következő életükbe. Ez a férfi ezzel szemben csak egy gondolatot forgat a fejében: hogyan, milyen körülmények között fog újra embert ölni. Nem is tétlenkedik sokáig, beveszi magát egy házba, és várja, hogy a lakók hazatérjenek… Az „Angst” teljesen valós történet, az osztrák Werner Kniesek története, aki a filmben látható rémségeket 1980-ban követte el. Gerald Kargl rendező szinte dokumentarista stílusban tárja elénk az eseményeket, és ezt segítik a szórványos kommentárok a főszereplő részéről, melyek tartalmilag bizonyítják, hogy egy meglehetősen beteg elme szüleményei.

A magyar producer (Korda Sándor) magyar szerzők (Orczy Emmuska, Bíró Lajos) által írt, magyar származású főszereplővel (Leslie Howard) készült filmje Angliában és Franciaországban játszódik. Főhőse egy angol arisztokrata, aki a forradalom idején titokban francia főurakat ment meg a guillotine-tól.

Jane Eyre a szigorú nagynénjétől a még szigorúbb nevelőintézetbe száműzött nincstelen árva lány, aki nevelőnőként kerül a különös Mr. Rochester házába és bűvkörébe. Az alapművet meglehetősen szabadon kezelő adaptációban (Stevenson a főhősnő stációit a Rochester-kastélyban folyó életre szűkítette) a színészek (Fontaine és Welles) egymást múlják felül, és kamaszlányszerepben feltűnik Elizabeth Taylor is.

Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.

Miután egy fiatal lány meggyilkolja molesztáló apját, a börtönből frissen szabadult barátjával elindulnak gyilkos utazásukra.

A New Jerseyben élő Nearing családot tragédia éri, elveszítik az édesanyát, Rose-t. A férj és a két fia nehezen tudja feldolgozni a helyzetet. Miközben az apa bánatában az italhoz menekül, az idősebb testvér zavaros kábítószer-ügyletekbe bonyolódik. A családi veszteség árnyékában a fiatalabbik testvér, Henry szemet vet Grace-re, a középiskola szépségére. A lány viszonozza a fiú érdeklődését, annak ellenére, hogy állandó barátja van, Henrynek meg ott van Merna, a legjobb barátja gyerekkora óta.