London legizgalmasabb negyede valószínűleg az East End. Itt él a legtöbb nehézfiú, kábítószerügynök és nagyreményű semmittevő. A film négy hőse, a négy jó barát itt határozza el, hogy meggazdagodik. Az eredmény: hatalmas adósság és egy életveszélyes fenyegetés. Mindössze egy hetük van fizetni, ezért a legelképesztőbb megoldást választják: kirabolnak egy másik bandát. Újabb kétes elemek, bűnözők, csempészek, kétballábas bérgyilkosok és szigorú kocsmárosok tűnnek fel a színen. Mindenki mindenkit összetéveszt valakivel, leszámol valaki mással, miközben a nagy dohánynak lába kél.
Egy operatőr a vállán átvetett kamerával járkál, és káprázatos leleményességgel dokumentálja a városi életet.
A kishivatalnok, Sam Lowry egy jövőbeli, mindent ellenőrző információs minisztérium alkalmazottja. Szorgalmas munka helyett arról ábrándozik a számítógépek között, hogy magányos hősként megvédi álmai asszonyát a szörnyektől. A feladata azonban az, hogy felkutassa a kormányzat egyik ellenségét; gépelési hiba folytán egyszer csak egy teljesen más személy kerül a körözöttek listájára, akit a biztonsági erők hamarosan megtalálnak és likvidálnak. Sam túl későn ér a helyszínre, hogy segítsen, azonban a szerencsétlen mentőakció során megismerkedik álmai asszonyával. A nő megváltoztatja az egész életét, és amikor áthelyezik a kínzás és a terror minisztériumába, már kételkedik állami szolgálatának helyességében. Álmai mellett dönt, és ezzel súlyos helyzetbe sodorja magát.
Ogyessza kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót.
Egy görög mondás szerint csak azok a nők látnak tisztán, akiknek könny áztatta a szemét. Manuelára nem igaz ez a mondás. Azon az estén, mikor egy autó halálra gázolja Estebant, a fiát, Manuela minden könnyét kisírja. S ahelyett, hogy tisztábban látna, a jelen és a jövő teljesen összekuszálódik benne. Fia egy hátrahagyott naplójában az alábbiakat olvassa: "Tegnap anyám egy fényképet mutatott nekem. A fele hiányzott. Úgy érzem, az életemből is hiányzik ez a rész." Az apjáról volt szó. Manuela sosem beszélt róla fiának, nehéz lett volna megmagyarázni, hogy a férfinek nagyobb mellei vannak mint neki és hogy Lolának hívják. A hallgatás mint egy szörnyű bűn, úgy nehezedik vállaira. Elhatározza, hogy megkeresi Lolát, hogy elmondja neki, volt egy fiuk, aki már halott.
Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását
Axel Foley olyan rendőr, aki mindig bajba keveredik. Különösen akkor, amikor nem tudja megtagadni természetét és a detroiti rendőrségen állandóan összetűzésbe kerül a főnökével. A főnök legfőbb gondja Foley-val kapcsolatban az, hogy a zsaru szinte soha sem tartja magát a kiadott utasításokhoz, hanem sokkal inkább a saját elképzelései szerint végzi dolgát. Igaz, így is sikeresen! Egy napon megölik az egyik legrégebbi barátját a Los Angeles-i Beverly Hillsben. Foley pedig nem tehet mást, odarepül és elkezdi a nyomozást.
Springfieldben, az Örökzöld sétány 742. szám alatti házban élő Simpson család korántsem hétköznapi família. Nem elég, hogy sárgák (pedig nem is kínaiak), csúcsfejűek, gülüs szeműek, ráadásul imádják a fánkot. A kelekótya család bajba kerül, amikor a családfő, Homer véletlenül mérgező anyagot önt a városka folyójába. Arnold Schwarzenegger kormányzó emiatt katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánítja a várost, amely fölé üvegbúrát építenek, hogy elszigeteljék a külvilágtól. Homernek nincs más választása, a tettek mezejére kell lépnie, hogy megmentse a világot és a világukat.
Axel Foley még mindig nevetőgörcsöt kap, ha arra az éjszakára gondol, amikor banánt dugott egy Beverly Hills-i rendőrautó kipufogócsövébe. Első kaliforniai látogatása során olyan hullámokat kavart maga körül, amilyet még nem látott Beverly Hills. Jelenleg azonban Detroitban tartózkodik, és nyomozói teendőit végzi, amikor hírt kap Beverly Hillsből, hogy az ottani rendőrfőnököt súlyosan megsebesítette egy orvlövész. Foley-nak természetesen nem kell kétszer mondani, hogy menjen segíteni, azonnal a helyszínre utazik. S amint megjelenik, Kalifornia legelitebb környékén azonnal elszabadul a pokol.
Marslakók támadják meg a Földet. Az Egyesült Államok elnöke, James Dale legnagyobb gondja, hogy milyen ruhában üdvözölje az idegeneket. Felesége, Marsha csak annyit közöl, hogy ezeket nem akarja látni a házában. Közben persze a marslakók sem tétlenkednek, s úgy tűnik, nagyszabású inváziójuk megfékezhetetlen. Egy véletlen folytán azonban, egy süket nagyinak köszönhetően megtalálják a zöld fickók ellenszerét: a francia sanzonoknak még ők sem tudnak ellenállni, s egytől egyig kipurcannak.