Anglia, 1935. A tehetős családba született Briony a kiváltságosok életét éli viktoriánus villájukban. Az élénk fantáziával megáldott kislány írónő szeretne lenni. Amikor az egyik hétvégén összejön a család, a rekkenő hőség hatására a régóta elfojtott érzelmek veszélyes robbanóelegyként törnek felszínre. Egy sor félreértés következményeként Briony ártatlanul meggyanúsítja Robbie Turnert, a nővére, Cecilia szerelmét egy bűncselekmény elkövetésével. A gyanúsítás is elég ahhoz, hogy tönkretegye kettejük bimbózó szerelmét, és örökre megváltoztassa mindannyiuk életét.
A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.
Második világháború, keleti front, 1942-43. Az orosz hadsereg keményen állja a sarat. Túlélni! - visszhangzik a német kadétokban a kimondatlan parancs. Ám a birodalmi csapat új századparancsnokot kap Stransky kapitány személyében. A nemesi porosz családból származó katona csak egyet akar, essen el akárhány katona. Egy csillogó, melldagasztó vaskeresztet.
Mrs. Henderson - hogy megbirkózzon férje halálával - teadélutánok és jótékonysági rendezvények látogatása helyett megvásárolja a londoni Windmill Színházat, amelyet erkölcstelen burleszkrevüvel nyit meg. Színházigazgatónak a szivarozó holland zsidót, Vivan Van Dammet alkalmazza. Kettejük viszonya utálat és szerelem között ingadozik, ám ennek ellenére a Windmill Színház a második világháború legsúlyosabb bombázásai alatt sem zár be. A Windmill programjában rengeteg meztelen test látható; a gyönyörű ruhátlan hölgyeknek az a feladatuk, hogy a háttérben mozdulatlanul álljanak, szépségüket művészi módon felfedve, és ezzel elkerülve Lord Chamberlain irodájának cenzúráját.
Németország, 1938. Miközben Hitler minden erejével a háborúra készül, német fiatalok egy kis csoportja mindent megtesz, hogy figyelmen kívül hagyja a feszült politikai légkört és ne adja fel a szabadságát. Öltözködésben, hajviseletben és zenei ízlésben is az angolszász mintát követik, lelkesen táncolnak a swingre és zenei téren szinte enciklopédikus ismeretekre tesznek szert. Kezdetben semmi más céljuk sincs, mint kiélni a szabadság iránti vágyukat, ám tevékenységük hamarosan politikai színezetet ölt. A csapat két tagja: Peter Muller és Thomas Berger régóta ismeri egymást. Amikor Muller belép a Hitlerjugendbe, Berger vele tart. Azt hiszik, lehet kettős életet élni: napközben részt venni a katonai szervezet munkájában, este pedig a swingnek élni. Hamar ráébrednek arra, hogy választaniuk kell a zene sugallta individuális szabadság és a pártfegyelem között.
Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csupán ki akarja magát vonni a harci állományból. Vagyis nem szereltethető le.
Az 1930-as évek végén Lady Sarah Ashley férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher összejátszik a marhabáró Carney királlyal, hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.
Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.
Egy fiatal zseni eszeveszett versenyt fut az idővel, hogy feltörje az ellenség kódját, és megfejtse a szeretett nő körüli rejtélyt.
Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.
A háborúból kiábrándult, sztoikus Steiner őrmester a Hitler ellen összeesküvő Hofmann tábornok megbízásából kapcsolatot keres a szövetségesekkel. A kritikusok által a háborús filmgyártás alapos melléfogásának minősített ritkaság az eredeti Vaskereszt színvonalát próbálta megismételni, vitatható végeredménnyel.