"Azért kell a nőről beszélnünk, hogy megszabadítsuk attól a hamis képtől, melyet a férfi alkotott magának róla, hogy megadjuk neki a lehetőséget az intellektuális fejlődésre. Ahhoz, hogy a férfi szabad maradjon, szabad nőre van szüksége..." - nyilatkozta Fellini a nőkről általában. E megállapítás csak némiképpen vonatkozik Júliára, a film főszereplőjére, aki valóban naiv hittel imádja férjét, de csak addig, míg rá nem jön, hogy az hazudik neki. Miközben keresi a kiutat az életét körülvevő művilágból, az elromlott házasságából, mindvégig képes megőrizni belső értékrendjét. Folyamatosan ébred öntudatra, és a film végére szinkronba kerül önmagával. Elhagyja hűtlen férjét és tudja már, hogy mit kezdjen az életével.

Ben egy fájdalmas szakítás után álmatlanságba esik. Hogy elüsse az éjszakai óráit, dolgozni kezd a helyi szupermarketben. Éjjel a boltban rengeteg színes egyéniséggel találkozik. Unalmas óráiban elképzeli, hogy megállítja az időt, és ennek segítségével, hacsak pár percig is, saját fantáziájában élhet. Ebben a világban munkatársai és a szürke hétköznapok is egy csapásra színessé válnak. Különösen a csendes pénztáros lány, Sharon, aki talán megoldást jelenthet Ben álmatlanságára.

A tizenéves koruk elején járó Matias és Jeronimo minden nyarat az argentin tengerparton tölt Jeronimo szüleinek nyaralójában. Az önfeledt szórakozás és a gyermeki játékok idővel új fordulatot vesznek – fizikai vonzalom kezd kibontakozni köztük, azonban kiteljesedésére már nincs lehetőség, mivel Matias apja új munkát vállal Brazíliában, és viszi magával családját is. Tíz évvel később, az immár tudományos pályára lépett, konzervatív Matias újdonsült barátnőjével visszatér ifjúkorának helyszínére és véletlenül újra összetalálkozik a bohém életet élő és melegségét nyíltan vállaló Jeronimóval. Hamar kiderül, hogy bár két teljesen eltérő világban élnek, a vonzalom nem szűnt meg közöttük. Úgy döntenek, kettesben töltenek néhány napot a tengerparti nyaralóban, ahol közös élményeik felelevenítése mellett azt is eldönthetik, hogyan tovább.