1960. december 25-én megszületik Zac Beaulieu, egy átlagos kertváros átlagos családjába negyedik fiúgyermekként, egy mélyen szerető anya és egy fiaira végtelenül büszke apa óvó karjaiba. Zac legkisebb fiúként az apja kedvence lesz, közös kocsikázásaik, titkos nassolásaik legszebb gyermekkori élményeivé válnak. Ám korán kiderül, hogy Zac Beaulieu más, mint a többiek, különös egyénisége akaratán kívül indít el egy törésvonalat kettejük kapcsolatában. Az évek telnek, a kamaszkori lázadásokat a Pink Floyd, a Rolling Stones és David Bowie zenéje röpíti a szárnyán. Zac élete pedig folyamatos útkeresés. Ugyanolyan erővel akarja saját magát, a vágyait és identitását megtalálni, mint amilyen kétségbeesetten próbál megfelelni az apjának.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.

Ördögi csapdába kerül Sam Bowden ügyvéd. A törvény emberének élete legnehezebb problémájával kell szembenéznie: egy börtönből szabadult bűnöző elégtételt akar venni rajta a rácsok mögött töltött esztendőkért. Max Cady hosszú éveken át érlelte magában a bosszút és úgy érzi, hogy most eljött az ő ideje. Mindent alaposan kitervelt. Bowden rájön, hogy a törvény képtelen megvédeni őt, egyedül kell, hogy szembeszálljon az őt és a családját terrorizáló gonosztevővel. Az összecsapásban egyiküknek pusztulnia kell.

Rohadt egy hely ez az Amal. Nem történik semmi. Ami itt éppen menő, az máshol már rég lejárt. Elin tizenöt éves és ő az iskola szépsége. Színésznő akar lenni, vagy szépségkirálynő, akkor majd leléphet innen. Egyenlőre csak a bulik érdeklik, a fiúk pedig bomlanak utána. Agnes nemrég költözött ide, de nemcsak ez az oka, hogy nincsenek barátai. Jobban bízik a naplójában, mint az iskolatársaiban, akik úgysem fogadják be. Csak egyvalakit szeret, de őt őrülten: Elint.

Fergus - az IRA önkéntes katonája - Észak-Írországban él, ahol az IRA és a brit hadsereg nap mint nap a terror és az ellenterror halálos játékát játsszák. Társaival elrabol egy brit katonát, s miközben túszként fogva tartják, Fergus felfedezi a fogolyban az embert, aki gyenge, aki szeret, fél és gyűlöl, aki éppúgy sebezhető és elnyomott, mint ő. Furcsa emberi kapcsolat alakul ki fogoly és fogvatartó között, mígnem egy váratlan esemény Fergus társainak és a fogolynak a halálát okozza. Fergust innentől kezdve nem hagyják békén az emlékképei, hiába próbál menekülni - Londonba költözik -, a halott katona képe újra és újra megjelenik emlékezetében. Jody barátnőjével is ezért kezd végzetes kapcsolatba, míg meg nem jelenik volt bajtársnője, hogy leszámoljon vele társai haláláért.

1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.

Újra visszatér a huszonhárom évente huszonhárom napig táplálkozó szárnyas, húsevõ bestia. Eledelül ezúttal egy középiskolai baseballcsapat szolgál. A mérkõzést követõen a bajnokcsapat egy iskolabusszal indul haza az edzõik és a pompom-lányok kíséretében. A busz azonban elakad a rossz hírű Kelet 9-es országúton. Ahogy leszáll a sötétség, az elhagyott úton a fiatalok a legvadabb félelmeikkel szembesülnek. Gyilkos szörnyeteg szedi közülük áldozatait. Csak úgy élhetik túl a borzalmas éjszakát, ha fölveszik a harcot a félelmetes ellenféllel.

Amikor közeledik a karácsony estéjén tartott esküvője, Jennifert meglátogatja egy angyal, és megmutatja, mi lehetett volna, ha nem tagadja meg valódi érzéseit gyermekkori legjobb barátja iránt.

A népszerű baseball-játékos tudja, hogy rendkívül kiterjedt a rajongótábora, de azt álmában sem gondolta, hogy egyikük ölni is képes lenne érte. Pedig a férfi mindig ott ül az arctalan tömegben, megszállott tekintettel követi kedvenc játékosa minden mozdulatát, és beteg elméjében egyre határozottabb körvonalakat kezd ölteni A TERV. A meccsek után a férfi minden idejét azzal tölti, minden energiáját arra fordítja, hogy megközelítse, megérintse, megszólítsa bálványát. De ha az csalódást okoz, akár le is dőlhet a bálvány, vagy éppen ledöntheti valaki...