Jim Hawkins átlagos kamaszfiút egy nap utoléri a nagy kaland: megtalálja a kincses bolygó térképét, és egy habókos tudós, Doppler professzor társaságában nekivág a végtelen űrnek. Űrvitorlásuk legénysége azonban gonosz tervet forral. Jimék a kapitány és néhány hű embere társaságában még idejében elmenekülnek a lázadók elől, de tudják: Hosszú John Silver, a kiborg és rettegett kalózai addig nem tágítanak a nyomukból, míg meg nem szerzik a régi űrkalózok legendás kincsének térképét. Robert Louis Stevenson A kincses sziget című könyve az egyik legnépszerűbb kalandregény. Ez a történet kerül új környezetbe a Disney legújabb animációs filmjében, A kincses bolygóban.

1982-ben bemutatott egész estés francia–magyar koprodukcióban készült legendás sci-fi rajzfilm, amely Stefan Wul L’Orphelin de Perdide [„A Perdide bolygó árvája”] című kultikus regénye alapján készült (1958). A forgatókönyvet Jean Giraud írta, a rajzfilmet René Laloux rendezte, a zenéjét Jean-Pierre Bourtayre, Pierre Tardy és Christian Zanesi szerezte, a producerei Jacques Dercourt és Roland Gritti voltak. Franciaországban 1982. március 21-én, Magyarországon 1983. szeptember 29-én mutatták be a mozikban. A filmet Moebius látványtervei keltették életre, és a Pannónia Filmstúdió művészei népesítették be fantasztikus lényekkel, felejthetetlen kreatúrákkal. A film főhőse egy kisfiú, akit Piel-nek hívnak, s aki egy végzetes baleset során egyedül marad a titokzatos, félelmetes Perdide bolygón.

Ray, Toby és Pete hétköznapi angol fiatalemberek. A három jó barát egyik este betér a törzshelyére. A kocsmában találkoznak a csinos Cassie-vel, aki azt állítja, hogy a jövőből érkezett. Ezzel csupán Rayt hozza lázba, aki bolondul az időutazásért. Toby azt hiszi, hogy valami filmről van szó, míg Pete semmit sem hisz el az egészből. Ám minden megváltozik, amikor a férfi mosdóban egyfajta időlyukba kerülnek, melynek révén egy új világ tárul fel előttük. Ahányszor csak belépnek oda, hol egy-két órát, hol éveket ugranak előre a jövőbe vagy vissza a múltba. Egyikük sem tudja, hogyan keverednek ki ebből.

A H.G. Wells klasszikus sci-fi-regényéből készült film az ötvenes évek táján "divatos" marslakó-mánia egyik első terméke. Amerika lakóit állandó inváziós félelmek gyötörték (aminek reális alapja is volt: az USA és a Szovjetunio közt dúló hidegháború), erre a félelemre építve nagy mozisikereket lehetett elérni. A Világok háborúja monumentális erővel mutatja be, amint a Mars hadserege megszállja a földet.

Nem messze valamitől, ami leginkább egy meteor maradványaira emlékeztet, Grant (Michael Rooker) és Brenda (Elizabeth Banks) nyálkás és visszataszító "valamibe" botlik. Egyszer csak a massza életre kel, ráveti magát Grantre. Grant átalakulásának jelei azonnal észrevehetők lesznek. Ahogy telnek-múlnak a napok, Grantből lassan kiveszik minden emberi és egy vérszomjas lénnyé változik. Azonban nem Grant jelenti az egyedüli problémát. Az egykori üzletember meztelen csigák tucatjainak ad életet, melyek megfertőznek mindenkit, akikre csak rá tudják tenni a szívókáikat.

A jövő harcosait különleges módszerekkel válogatják és képzik ki. Gyermekkoruktól kezdve arra nevelik őket, hogy kétely és félelem nélkül engedelmeskedjenek és öljenek. A tökéletes gyilkológépekre csak egy veszély leselkedik: amikor egy egység náluk is tökéletesebb katonákat állít hadrendbe, feleslegessé válnak. Legjobbjukat, Todd őrmestert (Kurt Russell) felettesei meg akarják ölni és ledobják egy elhagyottnak hitt bolygóra. Ám a rossz álomra emlékeztető tájon él egy kis emberi kolónia, mely egészen más szabályoknak engedelmeskedik, mint amelyek szellemében az őrmestert nevelték. Amikor egy nap régi parancsnokai űrhajója ereszkedik le a bolygóra, Todd tudja, ki mellé kell állnia - és egyszemélyes, hadüzenet nélküli hadjáratba kezd.

Minden Muppet egyedülálló a maga nemében - ez nem is kérdéses. Gonzó azonban annyira különc, hogy hozzá még hasonlatos sincs kerek e Földön. Ennek azonban egyáltalán nem örül, hiszen nagyon magányos így élni. Mégis már-már beletörődne ebbe a sorscsapásba, de akkor kiderül, hogy neki is vannak rokonai csak elég távoliak, akik most látogatóba jönnek - nem máshonnan, mint a világűrből. Ám amint kitudódik a hír, egy titkos kormányügynökség elfogja Gonzót, hogy valamilyen módon a maga céljára fordítsa a helyzetet, és piszkos kis terveihez használja fel Gonzó rokonait. Élükön Miss Röfivel és Brekivel a Muppetekre marad a feladat, hogy biztosítsák a terepet Gonzó retyerutyájának fogadásához, és hogy a jámbor űrlényeket megmentsék a gonosz földlakóktól.

Klaatu a világűr mélyéről érkezett a Földre, űrhajójával a Central Parkban száll le. Különös tervvel áll elő, mellyel meghökkenti és elborzasztja a világot. Szerinte a bolygónk rendkívül rossz állapotban van. Ezért mindent elpusztít, hogy azután majd a most élő fajok klónjaival újra benépesítse a Földet. Az egyetlen probléma, hogy az embernek nincs helye ebben a világban, ugyanis őket tartja felelősnek a jelenlegi katasztrofális állapotáért. Klaatu robotjai hamarosan működésbe lépnek, senki sem képes megállítani a jó szándékú pusztítást. Senki, hacsak nem Helen.

2999-ben járunk. Négy naprendszerre és három generációra a Földtől található egy magasan fejlett, tisztán férfiakból álló életforma. A kihalás szélére sodródott hímneműek mentőexpedícióra küldik a Föld nevű bolygóra Haroldot, azzal a feladattal, hogy csábítson el és termékenyítsen meg egy földi nőt a fajfenntartás érdekében. Nem is sejti, hogy a fél galaxis átutazása gyerekjáték volt azokhoz a bonyodalmakhoz képest, amikkel egy ilyen feladat teljesítése jár. Mert becsajozni még egy földlakónak se mindig egyszerű. Hát még egy földönkívülinek. Nincs jó dumája, a modora csapnivaló, és ráadásul, ha izgatottá válik, a lába között valami bizarr dolog berregni kezd.

Az Úr 1345. esztendejében a vitéz brit lovag, Sir Roger kereszteshadat toboroz, mert hírül veszi, hogy a szaracénok igencsak morzsolgatják Jeruzsálemet. Ám mielőtt a derék had útnak eredhetne a Szentföldre, ijesztő dolog történik: egy űrhajó érkezik, melynek utasai rabsorba akarják vetni az emberiséget! Sir Roger és lovagjai persze azonnal elfoglalják az űrhajót, ám tudatlanságukban a Jeruzsálem helyett a galaxis másik végében kötnek ki. A szuperintelligens Wersgor Birodalom hamarosan megtapasztalja az angol lovagok primitív, de annál hatékonyabb harcmodorát.

Nem, szó sincs tréfáról: a 9-es terv az űrből című filmet tényleg minden idők legrosszabb mozgóképes alkotásának kiáltották ki, ami nem is csoda: minden idők legrosszabb rendezője, a halhatatlan Edward D. Wood Jr. bábáskodott felette. A filmben minden megvan, ami méltóvá teszi a megtisztelő címre: jó pár nem-éppen-különleges effektus, szaténblúzban feszítő ufók, madzagon le-felrángatott repülő csészealjak, melyek a kilencedik gyilkos tervvel igyekeznek meghódítani a Földet (hiszen az első nyolc terv befuccsolt), zombik hadserege (vagyis valójában háromé), és végül, de nem utolsó sorban Lugosi Béla felülmúlhatatlan utolsó alakítása (akinek szerepére halála után a rendező masszőre ugrott be). Ez a valóban páratlanul egyedi film, Ed Wood Aranypolgára, valójában himnusz mindazokhoz, akik valaha is megpróbáltak létrehozni valami igazán értelmeset és maradandót- ám végül bődületesen mellényúltak.