A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

Joe hosszú útról tér éppen haza, ám egy kis nézeteltérése támad az egyik útszéli kocsmában. Nem nagy ügy, lepuffant két semmirekellő fejvadászt, az útonállók sebesült foglyát meg befuvarozza a városkába, ahol éppen bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Csupán azon akad fenn, miért visel seriffcsillagot a bátyja. A seriff nem örül különösebben testvérének, mert ismeri. Ahol ő eddig föltűnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, az "ördög jobb kezének" nevezett öcsköst bosszantják a helybéli hatalmasság pökhendi emberei, akik szüntelenül zaklatják a környék mormon telepeseit azért, hogy távozásra bírva ôket, megkaparinthassák földjeiket.

Új-Mexikó havas hegyei közt brutális fejvadászok kegyetlen vérengzést visznek végbe banditák között. Silenzio, az öldöklést túlélő revolverhős vállalja a reménytelen harcot a túlerővel szemben. Sergio Corbucci (Django) mesteri rendezése Klaus Kinski és Jean-Louis Trintignant briliáns alakításával, és Ennio Morricone kitörölhetetlen zenéjével. A film egy igazi gyöngyszem a spagettiwestern-rajongóknak.

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.

Django egykori katona, aki az amerikai polgárháborúban az Unió seregében harcolt, de Délről származik. Sáros, mocskos és kihalt vidéken vezet az útja, maga után egy koporsót vonszol, ami idővel igen felkelti a nézők kíváncsiságát, hogy voltaképp mit is rejt. Mivel azt, ami benne van, a főhős Djangónak hívja, ezért a néző és a többi szereplő első benyomása az, hogy talán holttest lapul benne, és azt készül eltemetni. Django valóban ezt akarja, mert vészterhes múltjától igyekszik megszabadulni.

Egy marhák miatt kirobbant nézeteltérést követően a Rogers klán tagjai kegyetlen hajszában elfogják Ben Caine-t, a farmert, és felesége, Maria szeme láttára felakasztják. A bosszúra szomjas Maria, miután hiába kéri sógorai segítségét, Manuelt, a fekete kesztyűt viselő idegent fogadja fel, aki egy közeli kísértetvárosban húzta meg magát. Manuel elszegődik Rogersék birtokára, és adandó alkalommal elrabolja az öreg Rogers egyetlen leányát, Johannát. Maria így Johannát használhatja fel csalétekként, hogy csapdába csalja Rogerséket, a bosszú azonban végül nem úgy sikerül, mint tervezte.

Izgalmas, fordulatokban gazdag vadnyugati történet, melyben egy csapat bandita megtámad és porig rombol egy békés indián falucskát. A rajtaütés egyetlen túlélője, a magányos indián harcos azonban bosszút esküszik...

A történet 1907-ben, valahol Közép-Amerikában játszódik. Maria II, egy ír terrorista lánya apja halála után találkozik Maria I-gyel, egy cirkuszi énekesnővel. Elhatározza, hogy ő is csatlakozik a cirkuszhoz. Első fellépése alkalmával az éneklést "véletlenül" összeköti a sztriptízzel, ami a cirkuszt egy csapásra híressé teszi. A térségben forradalom tör ki a diktátor ellen és Maria I beleszeret a forradalom vezetőjébe, Flores-be. Amikor a forradalmárt halálosan megsebesítik, a lány megfogadja, hogy folytatja szerelme harcát. Maria II - némi vonakodás után - lelkesen (és hatékonyan) támogatja harcukat. Vállalkozásukat kezdetben siker koronázza, de váratlanul akadályok merülnek fel...

Egy vak, de pokolian hatékony pisztolyhős azt a megbízást kapja, hogy kísérjen 50 nőt, a Kaliforniában bányászként dolgozó jövendő férjeikhez. De a nőkből más úton hasznot remélő társa átveri és összejátszik Domingo-val a banditával. Egy végső véres összecsapás során dől el kettejük és a nők sorsa egyaránt...

Hud visszatér Blackstonba, hogy bosszút álljon az öccséért, akit azzal a váddal, hogy pénzt lopott a bankból, a "tisztességes" polgárok meglincseltek. A pénzt azonban nem találták meg, pedig sokan szeretnék megkaparintani. Köztük El Diablo, a mexikói banditák félkarú vezére, Hud gyerekkori cimborája. Magához hívatja Hudot, elárulja neki öccse utolsó szavait, majd átad neki egy szakadt bankjegydarabot...

Lucky Luke a legmenőbb cowboy a Vadnyugaton: gyorsabban lő, mint a saját árnyéka. Legjobb barátja Jolly Jumper, a beszélő ló, akinek nemcsak az esze nagy, de a természete is: ugyanúgy szeret inni és dorbézolni, mint a legkeményebb cowboyok. Nem véletlen tehát, hogy Daisy Town lakói Luke-ot választották seriffnek, Jollyt pedig a helyettesének. A gonosz és buta Dalton fivéreknek azonban ez egy cseppet sem tetszik, és mindent megtesznek azért, hogy feldúlják a békés városka életét.