A messziről érkezett, titokzatos Joe a mexikói határon lévő kis településen akar meggazdagodni két csempészbanda háborújából, akik régóta rivalizálnak egymással. Helyesen okoskodik, ám jó szíve eltéríti az üzlettől. Jóságán majdnem rajtaveszít, s csupán lélekjelenlétének és józan eszének köszönheti, hogy kiszabadul a rettegett Ramón fogságából. Ezután azonban már csak a bosszú érdekli.
Rongyos csavargó kéredzkedik föl egy postakocsira. Az elképedt utasok megvetéssel, gyűlölettel fogadják. Néhány perc múlva azonban Juan bosszút áll rajtuk, kirabolja őket. Véletlenül találkozik az egykori ír forradalmárral, Johnnal, aki mostanában robbantással keresi a kenyerét. A "pukkantónak" csúfolt férfi a környék német bányatulajdonosa megbízásából ezüst után kutat. Juan más munkát ajánl neki. Be is mennek a közeli városba, hogy kirabolják a bankot. Ott azonban pénz helyett politikai foglyokat őriznek. Juan így akarata ellenére belekeveredik a forradalomba. Mivel tudja, hogy ahol forradalom van, ott elszabadul a pokol, minél gyorsabban igyekszik megszabadulni a "nemzeti hős" kényelmetlen szerepétől.
Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.
Új-Mexikó havas hegyei közt brutális fejvadászok kegyetlen vérengzést visznek végbe banditák között. Silenzio, az öldöklést túlélő revolverhős vállalja a reménytelen harcot a túlerővel szemben. Sergio Corbucci (Django) mesteri rendezése Klaus Kinski és Jean-Louis Trintignant briliáns alakításával, és Ennio Morricone kitörölhetetlen zenéjével. A film egy igazi gyöngyszem a spagettiwestern-rajongóknak.
Bambino és Trinity megígérik haldokló apjuknak, hogy becsületes lótolvajok lesznek. A legközelebbi városban azonban szövetségi ügynöknek hiszik őket, s ezzel felhívják magukra Mr. Parker, a város kiskirályának a figyelmét. A közeli misszió szerzeteseit is félelemben tartó Parker hamar összetűzésbe kerül a két testvérrel, akik mindent megtesznek azért, hogy megfékezzék Parkert és embereit.
A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.
A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.
A neve Keoma. Kit takar e név? Egy félvér puskalövészt, aki belefáradt a gyilkosságokkal teli életmódba. Ám amikor visszatér gyermekkori otthonába, Keoma egy brutális csata közepén találja magát az ártatlan telepesek, szadista banditák és a bosszúra éhes féltestvérei között. Egy őrült és haragos kietlen pusztában egy férfi képes-e gyilkolni a megváltásért?
Musztángokat terelt Jim Craig, remélve, hogy az így keresett pénzből megalapozhatja jövőjét, és feleségül veheti kedvesét, Jessicát. Az 1880-as évek második felében visszatér a hegyi kunyhójába, ám a dolgok azóta megváltoztak. Jessicát az apja egy bankár fiához akarja feleségül adni. Harrison rossz szemmel nézi Jim felbukkanását. Ráadásul a gazdag telepesek összefognak, és el akarják kergetni a vidék régi lakóit. A két szerelmesre hosszú és küzdelmes időszak vár.
A történet 1907-ben, valahol Közép-Amerikában játszódik. Maria II, egy ír terrorista lánya apja halála után találkozik Maria I-gyel, egy cirkuszi énekesnővel. Elhatározza, hogy ő is csatlakozik a cirkuszhoz. Első fellépése alkalmával az éneklést "véletlenül" összeköti a sztriptízzel, ami a cirkuszt egy csapásra híressé teszi. A térségben forradalom tör ki a diktátor ellen és Maria I beleszeret a forradalom vezetőjébe, Flores-be. Amikor a forradalmárt halálosan megsebesítik, a lány megfogadja, hogy folytatja szerelme harcát. Maria II - némi vonakodás után - lelkesen (és hatékonyan) támogatja harcukat. Vállalkozásukat kezdetben siker koronázza, de váratlanul akadályok merülnek fel...
Ferdinando Baldi (a nagy sikerek lemásolására specializálódó olasz filmesek egyike) például két filmet is készített,amely egy Bud Spencerre nagyon emlékeztető szereplő (az egyébként kiváló Paul L. Smith) és egy Terence Hill-re megszólalásig hasonlító figura (Antonio Cantafora, avagy Michael Coby) erősen az Ördög jobb és bal kezére hajazó helyzetekbe keveredtek.A végeredmény megtévesztő (boldogult ifjúkoromban te- lefonon hívtak fel a haverok, hogy megy valamelyik német adón az egyik ilyen Caram- bola-film, nem tudva,hogy ez csak másolat) és érdekes, néha egészen kellemes,de nem igazán emlékezetes.
Vándorcirkusz érkezik a kisvárosba. Zajlik az előadás, miközben odakint Cat Stevens alól kilövik a lovát. Finch, a város ura és az emberei meg akarják ölni Cat-et, aki meg is sebesül, de a cirkusz tulajdonosának fehér paripáján sikerül elmenekülnie. Másnap reggel a cirkuszosok megtalálják a sebesült férfit, és a gondját viselik. Mikor Finch emberei felfedezik, hol rejtőzködött Cat, betörnek a cirkuszba, és megölik az egyik artistát. Ezzel a mutatványosok is belekeverednek a kisváros ügyeibe, és a lakókkal összefogva próbálnak leszámolni a kegyetlenkedő bandával...
Miután kiszabadul a börtönből, Ray Dokes visszatér szülőföldjére. Az öreg Pete farmján köt ki, aki versenylovak tenyésztéséből próbál megélni, kevés sikerrel. A farmra szemet vet Sonny Stanton, egy gazdag, arisztokratikus família elkényeztetett örököse.