A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.
1942 késő nyara az orosz fronton. A moszkvai vereség után Hitler összeszedte magát, és döntő csapásra készül a Szovjetunió ellen. Seregei mélyen előrenyomulnak, a támadás célpontja a Volga melletti nagyváros: Sztálingrád. A kezdeti sikereket követően azonban az oroszok feltartóztatják, majd bekerítik a német csapatokat. A gyűrűben a tapasztalt tisztek, Reiser és Rohleder mellett a fiatal Witzland hadnagy és az újon Müller egyre nagyobb elkeseredéssel hallgatják a rádióban Hitler szónoklatát a győzelemről. A film a csata ötvenedik évfordulóján készült.
1941 nyarán az amerikai-japán viszony meglehetősen feszült, de még mindenki abban reménykedik, hogy a vitás kérdéseket sikerül diplomáciai úton rendezni. A japánok azonban már felkészültek egy Pearl Harbour elleni meglepetésszerű támadásra. Az amerikai hírszerzés ugyan figyelemmel követi a japán diplomáciai üzeneteket, de még Washington legbelsőbb körei sem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen akció bekövetkezik, ezért nem is készülnek fel rá megfelelően.
Alighogy a Második Világháború véget ért, a Japán elleni atomtámadás után egy új, titkos háború kezdődött, mellyel kezdetét vette jelenkori történelmünk egyik legfélelmetesebb szakasza. A Szovjetunióban és az USA-ban a tudósok mind nagyobb és nagyobb bombákat terveztek. E halálos verseny 1961-ben érte el csúcspontját, az ember által valaha létrehozott legnagyobb robbantással. A Cár névre keresztelt hidrogénbomba 50 Mt-s volt (a hiroshimai 4000-szerese), és 4 km magasságban robbant fel a Sarkkörön túli Novaja Zemlja felett. A fényhatás még 1000 km távolságból, így Finnországból is látható volt.
A film a második világháborús dán ellenállásról emlékezik meg, szimpatikus északi szárazsággal és minimális pátosszal. A cím az ellenállás két fontos alakját, az égő vörös hajáról Lángnak nevezett Bent Faurschou-Hviidet és állandóan savanyú ábrázatáról Citromnak becézett Jørgen Haagen Schmith-et jelenti, akik feladva karriert, családot,fegyverrel, gerilla-harcmodorban szálltak szembe az országot megszálló náci német hadsereggel, valamint az őket támogató dán kollaboránsokkal.
1940 nyarán fiatalemberek kis repülős csapata megakadályozta, hogy a náci háborús gépezet letarolja Angliát. Az angliai csata a II. Világháború rövid, brutális, de kulcsfontosságú eseménye volt.
A film 1945-ben játszódik, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítását követően. Az egyik túlélő, Primo Levi, elhatározza, hogy visszatér hazájába, Olaszországba. A háború utáni nehéz körülmények miatt utazása hónapokig tart. Lengyelországon, Ukrajnán és Fehéroroszországon átkelve figyelemmel kíséri Európa újjászületését, amint az élet visszatér a normális kerékvágásba. Az út során Levi személyisége is változik, megtapasztalja a túlélés lehetőségeit az új helyzetben (pl. orosz katonákkal kereskedik) és megpróbálja feldolgozni a tábor emlékeit.