Rudy Ruettiger egy kis elszántságért nem megy a szomszédba. Még kisiskolásként a fejébe vette, hogy belőle futballsztár lesz, és ebből egy jottányit sem enged. Pedig az amerikai futball világa csak kőkemény szívű, harcedzett vasgyúróknak való, egy zöldfülű újonc könnyen megütheti a bokáját. Rudy azonban soha nem hátrál, és egy szép nap eléri a célját.

A nagy muszlim hódító, Jalaluddin Mohammad Akbar isteni sugallatra úgy dönt, hogy a birodalom kiterjesztése és a hatalom megszilárdítása érdekében feleségül veszi az egyik hindu király lányát, Jodhaa Bait. A lánynak minden porcikája tiltakozik a politikai házasság ellen...

Denzel Washington rendezésében is főszereplésével érkezik ez a megtörtént eseten alapuló dráma, amely Melvin B. Tolson, a texasi Wiley Főiskola professzoráról szól, aki színes bőrű diákjaival 1935-ben vitakört alapított. Szenvedélyes odaadásának, inspiráló erejű hozzáállásának és a diákok lelkesedésének köszönhetően a vitakör bejutott az országos bajnokságra, ahol a nagy presztízsű Harvard egyetem diákjaival került szembe.

Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.

Robert (Cuba Gooding Jr.) a kisváros bolondja, akit mindenki csak Rádiónak szólít, elviseli, hogy mindenki csúfolja, futball nélkül azonban nem tud élni. Fogyatékossága ellenére megcsinálja a lehetetlent. Harold Jones (Ed Harris), a középiskolai futballcsapat edzője segítségével a csapat segédezője lesz, és hősies küzdelem árán elérik, hogy a bajnoki címért mérkőzhetnek.

Poétikus szerelmi háromszög-történet, egy lányé és két férfié, melyet az a dramaturgiai szál bonyolít még, hogy a két fiú nemcsak ugyanazért a lányért versenyez, hanem még egymással is, mert mindkettő sikeres író akar lenni. Ami az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Erik tehetséges író, befut, Phillip az árnyéka. Phillip nehezen viseli a kudarcok sorozatát, s egy szanatórium pszichiátriai osztályára kerül. Hat hónap után Erik és barátai érte mennek, s hazahozzák. A film nagyszerű, melankolikus, okos, ugyanakkor rendkívül érzékenyen mesél a feltétlen barátságról, a megszállottságról, az elhivatottságról, s a nem oly könnyű szerelemről. A francia újhullám hagyományait követi, Francois Truffaut Jules és Jimje kísért.

ane vad, szeleburdi teremtés. A Vadnyugaton persze jól jön, ha az ember lánya megáll a maga lábán, és nem retten meg akkor sem, ha indiánokkal kell tűzpárbajt vívnia. Jane azonban egy nap rádöbben, hogy harcias modorával és ütött-kopott bőrnadrágjában senki nem tekinti nőnek - legfőképpen Wild Bill Hickok nem, akivel régóta kutya-macska barátságban vannak. Wild Bill ugyanis túlságosan el van foglalva azzal, hogy buzgón csapja a szelet a Chicagoból érkezett csinos énekesnőnek, akinek másvalakiért dobog a szíve... A szerelmespárok persze végül egymásra találnak, de addig is vár rájuk sok kaland és rengeteg, ma már klasszikussá vált dallam, mint például az ötvenes évek nagy sikere, a Secret Love, amiért a Sammy Fain - Paul Francis Webster dalszerzőpárost Oscar-díjjal is jutalmazták.

Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.

A huszadik század elején egy ifjú lány szeme előtt csupán a jó házasság reménye lebegett. Beatrix Potter másképp gondolkodott, szembeszállt a kor elvárásaival. Szülei nem értették, miért utasít el minden kérőt, hogy csak a könyveknek és a képzeletének éljen. Miután Beatrix megismerkedik Norman Warne-nal, a szárnyait próbálgató könyvkiadóval, szenvedélyes szerelem bontakozik ki kettejük között. Elhatározzák, hogy a rosszalló vélemények ellenére publikálják Miss Potter történeteit. Könyvei azóta klasszikusok lettek, generációk sora nőtt fel rajt

Ez a döbbenetes történet Amerika egyik legendás televíziós sztárjának, Bob Crane-nek kalandos életét és titokzatos halálát meséli el. Bob Crane (Greg Kinnear) a Hogan hősei című sorozattal futott be a hatvanas években. A hírnév és vagyon mellett Crane belegázolt a sztárság sötét, önpusztító mocsarába is. Barátja, egy különc videotechnikus, John Carpenter (Willem Dafoe) szisztematikusan dokumentálta Crane féktelen orgiáit. Később egyre nehezebb volt kötőféken tartani a vadabbnál vadabb szexuális kicsapongásokat, és Crane kettős élete brutális véget ért. Gyilkosának személyét a mai napig homály fedi.

Zajlik a II. világháború, a németek Londont bombázzák. Egy bárban Dylan Thomas véletlenül találkozik gyerekkori szerelmével, Vera Phillips-szel, aki énekesnőként lép fel éjszakánként. Szikrázik közöttük a levegő, úgy tűnik, a régi érzelmek újra feléledtek. Így a lányt teljesen váratlanul éri, amikor egy nap a költő bemutatja neki a feleségét. Caitlin, a szabadszájú és könnyűvérű asszony hozzászokott már férje nőügyeihez, de Verában megérzi a vetélytársat. Ennek ellenére a két nő között mély barátság kötődik, melynek metszéspontjában az öntörvényű Dylan Thomas áll. Verának mindeközben kitartóan udvarol egy katonatiszt, és kettejük szerelme, valamint a világháború örvénylő szörnyűsége, csak még bonyolultabbá teszi mindőjük életét.

Romantikus film a nagy romantikus zeneszerzőről, Liszt Ferencről. Hosszú utazások, nagy sikerek, szenvedélyes szerelmek és persze sok zene. A magyar-szovjet koprodukciós filmben a kor csaknem minden nagy magyar színésze szerepet vállalt - ha máshogy nem, hát a hangját kölcsönözte orosz kollégájának.