Michael Moore a pályája során állandóan visszatérő gondolatot boncolgatja: hogyan hat a kapitalizmus az amerikaiak mindennapjaira? A kérdés nem is lehetne aktuálisabb a 2008-as világválság kirobbanása óta, hiszen a sokak által "amerikai álomként" ismert csoda ma már inkább "amerikai rémálom". Vajon milyen árat kell még az USA-nak fizetnie a kapitalizmusimádata miatt? Családok mennek tönkre, az emberek sorra vesztik el állásukat, otthonukat, felélik megtakarításaikat. Moore elvezet minket az átlagemberek otthonába, kiknek az élete fenekestül felfordult, ugyanakkor elindul Washingtonba is, hogy megkeresse a felelősöket a kialakult helyzetért.

1962 októberében 13 napon keresztül az egész világ a harmadik világháború küszöbén egyensúlyozott. Milliók figyelték feszülten, hogy mi lesz a vége annak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló diplomáciai, politikai és katonai konfliktusnak, amely könnyedén totális nukleáris háborúba torkollhatott volna. A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepít Kubába, felborítva ezzel a közte és az Egyesült Államok között meglévő törékeny, és korántsem zavartalan egyensúlyt. A probléma megoldására két alternatíva létezik: a tárgyalóasztal, vagy a katonai beavatkozás. Roger Donaldson rendező ennek a 13 feszültségekkel teli napnak a történetét viszi filmre meglehetős történelmi hűséggel. Az eseményeket Kenny O'Donnel személyén keresztül mutatja be, aki ebben az időben, a Fehérházban az elnök különleges asszisztenseként dolgozott, és abszolút rálátással bírt a modernkori történelem talán legveszélyesebb napjaira.

Minden idők legviharosabb és legvitatottabb amerikai elnökválasztása zajlott 2000-ben. A két jelölt, a republikánus ifjabb George Bush és a demokrata Al Gore fej-fej melletti küzdelmet vívott egymással. A Fehér Ház új lakójának kérdése a floridai szavazatokon, illetve azok újraszámlálásán dőlt el. A republikánusok, a rámenős texasi James Baker vezetésével el akarják érni, hogy ne számolják újra a szavazatokat, azonban a demokraták nem hagyják annyiban a dolgot. Al Gore, korábbi stábjának vezetője, Ron Klain vezérletével szállnak harcba a voksokért. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.

"Mély torok" nem csupán annak a személynek az álneve, aki a The Washington Postnak megszellõztetett titkos információkkal kirobbantotta a Watergate botrányt. A nevet egy hónapokkal korábban forgalomba hozott pornófilm ihlette, Gerard Damiano alkotása. A mindössze huszonötezer dollárból készült mozi a 70-es években folyó "szexuális felszabadulás" ikonikus filmjévé vált. A cenzúrázás körüli heves vitának köszönhetõen rengetegen nézték meg, s így hatszázmillió(!) dolláros bevételre tett szert, amirõl senki sem mert volna álmodni. A Mély torok mélyén egy látszólag jelentéktelen kis pornófilm amerikai közvéleményre gyakorolt hirtelen és váratlan hatását vizsgálja. (Vetítés a Warner Hungary engedélyével)

Michael Moore, a Fahrenheit 911 című film rendezője, 2004-ben az amerikai elnökválasztás előtt, országjáró kampánykörútra indult. Azt szerette volna elérni, hogy az amerikai állampolgárok nyissák fel végre a szemüket és értsék meg, hogy George W. Bush a hazugságok és a halott katonák árán akar elnök maradni.