Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

Hősünk, a 17 éves Arturs (Oto Brantevics) azután jelentkezik önkéntes lövésznek apjával és bátyjával a frissen felállított lett zászlóaljba, hogy fosztogató német katonák lelövik édesanyját. Rövid kiképzés után a lövészárokban találja magát, és részt vesz a legvéresebb ütközetekben, köztük a Halálsziget elnevezésű csatában, ahol a németek a keleti fronton először vetettek be mérges gázt. Arturs megtapasztalja a front kegyetlenségét, a felettesei inkompetenciáját és közönyösségét a borzalmas veszteségek iránt, de a bajtársiasságot is.

Az első világháború idején öt végsőkig elcsigázott francia katona elhagyja őrhelyét a Somme-i lövészárokban. A hadbíróság halálra ítéli őket: a szökevényeket a két frontvonal közötti senkiföldjére viszik, hogy elpusztuljanak a kereszttűzben. Amikor az egymással szembenálló seregek összecsapnak, mindannyian meghalnak. Vagy talán mégsem? Az egyik elítélt menyasszonya, Mathilde nem nyugszik bele szerelme, halálhírébe. Nyomozásba kezd, ám az igazságnak annyi arca van, ahány szemtanú. Mathilde a beszámolók alapján igyekszik összerakni a senkiföldjén töltött éjszaka és a következő reggel történetét.

Savannah, Georgia állam, az 1930-as évek nagy világválsága után: Rannulph Junuh Matt Damon a környék legjobb golfozója. Szerencsés fickó, hiszen barátnõje a város leggazdagabb polgárának lánya. A leendõ apósé a legszebb golfpálya. Közbeszól az elsõ világháború: Rannulph-ot elviszik katonának Európába. Egyedüli túlélõje egy véres missziónak, de otthon halottnak vélik és lassan elfelejtik. Tizenöt év múlva visszatér városába. Emlékezetkiesésben szenved, ráadásul züllött életmódot él. Egykori apósjelölte öngyilkos lett, szerelme pedig a hitelezõk elõl próbálja megmenteni a családi vagyont, közte a golfpályát. Hirtelen ötlettõl vezérelve a hölgy pénzdíjas golftornát hirdet, a leghíresebb golfozókat a városba csábítva. Néhányan emlékeznek még a csavargóra, aki istenien golfozott. A titokzatos életművész, Bagger Vance Will Smith a fejébe veszi, hogy újra klasszist farag a lecsúszott bajnokból. Persze csak ha Rannulph rájön, mi is az a golf.

Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.

1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.

1917-et írunk, az első világháború pusztít a kontinensen. Nagy-Britanniából minden katonai szolgálatra alkalmas ember a francia fronton van. Az otthon maradottak - asszonyok, gyermekek és harcképtelen férfiak - a hátországi háborús tevékenységből veszik ki részüket. Amikor az angol térképrajzoló, Reginald Anson és társa, George Garrad megérkezik a Ffynnon Garw nevű wales-i falucskába, hogy felmérjék a falu mellett emelkedő, ugyancsak Ffynnon Garw nevű hegyet, a falu büszkeségét és földrajzi nevezetességét, szembetalálják magukat egy csapat olyan elszánt és különc wales-ivel, akiket még elképzelni is nehéz.

Richard Ashenden az Excelsior szállodába érkezik, ahol előzetes foglalására a 234-35-ös lakosztályt kapja. Kissé csodálkozik, amikor a portás közli, hogy a "felesége" már előző nap megérkezett - mivel agglegény. Felmegy a szobába, ahol egy úriembert lát csevegni egy szép szőke hölggyel, aki hitvesi csókkal siet "férje" fogadására. A színjáték tökéletesen sikerül, az amerikai lovag sűrű bocsánatkérések közepette távozik. Elsa és Richard kettesben maradva megismerkednek egymással, mivel mindketten az angol kémelhárításnak dolgoznak. Elsa "izgalmas borzongásra" vágyott, ezért vállalta a nem éppen veszélytelen megbízatást, Richardnak pedig be kellett ugrania egy ügynök váratlan halála miatt. Mindkettejüket R. úr küldte ide Londonból, azért, hogy ártalmatlanná tegyenek egy veszélyes német ügynököt...

Harry egy fiatal milliomos nyaral; elviszi a jachtját egy görög szigetre, és barátja kastélyában száll meg, aki 3 napos ünnepséget szervez Aphrodité istennő tiszteletére.

A Timewatch - Az I. világháború utolsó napja című dokumentumfilmben Michael Palin útra kel, hogy testközelből meséljen az első világháborúról. Olyan tábornokról tudósít, aki azért öldökölt, hogy emberei fürödhessenek; megemlékezik azokról a katonákról, akik a béke kikiáltása előtti pillanatokban vesztették életüket; de felvázolja a háború napjainkra gyakorolt hatását is. (erare)