Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

Október 1, 1994, a népszerű rádió "Zenei album" cínű műsora megváltozott. Ugyanazon a napon, a tinédzser Hyun-woo elhagyta a javítóintézetet és részmunkaidős állást vállalt egy kis pékségben, amit Mi-soo vezet, egy nála nem sokkal idősebb lány. A fiú megpróbált normális életet élni, de miután újra találkozott régi barátaival újra rács mögé került. Néhány évvel később Hyun-woo és Mi-soo útjai újra keresztezik egymást...

A kis Yuanjia apja, a híres harcművész nyomdokaiba kíván lépni, és már korán elsajátítja apja titkos fogásait. A korán megszerzett készség azonban elbizakodottá, arrogánssá teszi a fiút, aki mindig újabb kihívásokat, és győzelmeket keres. Hírneve egyre nő és évek múlva már nemcsak az iskolaudvar harcterén arat sikereket, hanem országos tekintélyt vív ki magának. A később tanítványokat is irányító Huo aztán párviadalra hív egy másik mestert, akit a véres küzdelem során meggyilkol. A büszke bajnok nem sokáig örülhet győzelmének.

A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.

Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

Hogyan lett egy nincstelen, de ördögien tehetséges brazil fiúból minden idők legnagyobb focistája, aki 17 évesen egy győztes góllal világbajnokká tette hazáját? Egy nehéz és küzdelmes gyerekkor után Pelé egyedi játékstílusát és legyőzhetetlen szellemét ötvözve vált valódi nagysággá, aki még saját országát is megváltoztatta.

Rush a mentális problémákkal küszködő David Helfgott figuráját alakítja. Davidet csodagyerekként tartották számon - zseniális tehetsége volt a matematikához, a sakkhoz és a zongorához. Zsarnoki apja megtiltotta fiának, hogy a maga útját járja - hiába ajánlotta fel a híres hegedűművész, Isaac Stern, hogy taníttatja a fiút, az apa mindenképpen zongoraművészt akart nevelni belőle.David Londonban folytatta tanulmányait Cecil Parks "iskolájában", ahol Rachmanyinov 3. zongoraversenyének előadása után idegösszeomlást kapott.Davidet sokáig kezelték - mindenki tudta, hogy a sokat ígérő zongoraművészi karrierjének befellegzett. Hangulatváltozásai miatt senki nem gondolta, hogy valaha még visszatérhet a koncerttermekbe - kenyerét bárzongoristaként kereste.Egy barátjának köszönhetően David megismerkedik Gilliannel, aki hihetetlen odaadással és önfeláldozással segít Davidnek megtalálnia régi önmagát...

A 13 éves Tobias Wolf (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét, rendszeresen bántalmazza Tobiast, aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.

1972. október 13-án egy repülőgép - fedélzetén egy Chilébe tartó uruguayi főiskolai rögbicsapattal és kísérőivel - rossz látási viszonyok közé került, és egy vulkán hófödte csúcsába ütközött. A kettétört repülő lezuhant, s bár az utasok és a legénység egy része azonnal meghalt, a szerencsés többség vérző sebekkel és törött csontokkal megúszta a balesetet. A túlélők meleg ruha és élelem nélkül várták a segítséget, de a mentőosztag nyolc napos kutatás után feladta a keresést. Néhány hét után eljött a pillanat, amikor dönteniük kellett. Nem volt más választásuk megtették azt, ami elképzelhetetlen: barátaik holttestéből táplálkoztak. Amikor az időjárási viszonyok megengedték, három fiú elhagyta a tábort, hogy segítséget hozzon... A film az emberi kitartás győzelmének igaz története.

Xaver Schwarzenberger rendezésében 2009-ben újraforgatták Erzsébet királyné életének történetét. Schwarzenberger az új filmben a lázadó, önmegvalósító császárné/királyné megformálását tűzte ki célul, szigorúan elhatárolódva az 50-es években bemutatott Sissi-trilógiától, melyben Romy Schneider egy bájos, romantikus Sisi-képet festett elénk. A film a RAI (olasz), ZDF (német) és ORD (osztrák) tévétársaságok koprodukciójában készült. Kereken 11 millió euróba került, kétezer statisztával dolgoztak és kb. 700 korhű kosztümöt használtak. A forgatás 12 héten keresztül tartott. A helyszínek között szerepelt többek között a bécsi Hofburg, Schönbrunn, a trieszti Miramare kastély, Velence, az utolsó képsorokat pedig Magyarországon, a Mátyás templomban vették fel.

Egy újságíró egy sztori nyomába eredve rájön, hogy a CIA keze is benne van egy kokainszállítmányban, amelynek célja, hogy egy nicaraguai lázadó sereget felfegyverezzen. Beleássa magát a történetbe, és nyilvánosságra hozza a bizonyítékokat, ám a CIA és néhány konkurens újságíró támadást intéz ellene és családja ellen egyaránt.

Amerikai pilóták várakoznak az Adrián egy anyahajón. A közelben háború dúl, ők mégsem mozdulhatnak. Amikor azonban egy rutin felderítő repülés során egyikük, az akcióra legéhesebb pilóta, az elfoglalt bosnyák terület fölött lefényképez valamit, elszabadul a pokol. A gépet lelövik, a katapultáló pilóták egyikét a szerbek elfogják és kivégzik. A másik elrejtőzik és igyekszik kiképzésének megfelelően átvészelni az ellenséges területen azt az időszakot, amíg érte nem jön a mentőalakulat. De a mentőalakulat nem jön. Míg ő borzasztóbbnál borzasztóbb kalandokon megy keresztül, az amerikai hatóságok csupán diplomáciai bonyodalmat sejtenek az esetében és ragaszkodnak eddigi taktikájukhoz: jobb, ha nem történik semmi. Ám a túlélő pilóta közvetlen felettese életében először elhatározza, hogy nem engedelmeskedik a parancsnak. Magánháborúba kezd, hogy megmentse életveszélyben lévő katonatársát.

Hamupipőke története nem mese. Vagy ha az, a mesék manapság is valóra válhatnak: még New Yorkban is. Marisa Venture egy elegáns szálloda szobalánya. Egy nap játékból felpróbálja egy vendég estélyi ruháját, véletlenül rányit egy férfi, rámosolyog, ő visszamosolyog és amikor legközelebb találkoznak, a férfi meg van róla győződve, hogy a csodálatos nő, akivel megismerkedett ötcsillagos vendég az ötcsillagos szállodában, akárcsak ő. Marisa nem hazudik, de azért nem vallja be az igazságot. Bujkál, füllent, trükközik: miközben egyszerű szobalány a hotelben, vendég is: nappal mos és vasal, este új lovagja karján belibben a kivilágított étterembe. De ő is sejti, hogy ez nem tarthat soká: előbb-utóbb lebukik, és egyáltalán nem biztos, hogy rajta múlik, melyiket választja a két élete közül.