Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.
Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...
A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)
Stevens, Darlington Hall főkomornyikja hosszú útra készül. Új munkaadója, egy gazdag amerikai üzletember kérésére - aki Lord Darlington kastélyával egyetemben, mint egy patinás, ódon bútordarabot, szolgálataival együtt őt is "megvette" - a régi szolgálóhad helyére keres kevesebb számú, de annál rátermettebb személyzetet. Így esik választása Miss Kentonra, a nem is olyan rég még teljes fényben csillogó kastély egykori házvezetőnőjére, akit vissza szeretne csábítani a Darlington Hallba. Útban Miss Kentonhoz különös érzések lesznek úrrá a férfin: átértékelődik elmúlt élete, melyet az angol főrendnél kizárólag egyetlen célnak, a tökéletes szolgálatnak, a "nagy" komornyikká válásnak rendelt alá, miközben gazdájánál a korszak világformáló egyéniségei adták egymásnak a kilincset.
1939, Spanyolország: a véres polgárháború végén Franco tábornok fasiszta csapatai felszámolják a maradék köztársasági erőket. A tízéves Carlost, egy meggyilkolt republikánus harcos fiát apja bajtársai egy isten háta mögötti árvaházba viszik. Az igazgatónő, Carmen és a tanár, Casares professzor a köztársasági erőkkel szimpatizáltak, ezért befogadják a kisfiút. Nehezen tudja megszokni új környezetét, főleg Jacintót, a durva gondnokot. Ráadásul éjjelente egy régi lakó, Santi szelleme kísérti Carlost. Az udvaron egy óriási fel nem robbant bomba emlékeztet a halál közelségére. Franco katonái nincsenek már messze, a szellem vészt jósló hangja pedig egyre erősebb.
Magali középkorú szépasszony. A gyerekei már kirepültek otthonról, ő pedig a munkába temetkezik, szőlőtermesztéssel foglalkozik. A barátnője, Isabelle sajátos módon próbál segíteni neki. A tudta nélkül társkereső hirdetést ad fel a nevében és az első randevúkra is ő megy el. Az egyik olyan jól sikerül, hogy magába bolondítja Géraldot, a gátlásos mérnököt. Közben Magali fiának barátnője is akcióba lép: össze akarja hozni az asszonyt a volt filozófiatanárával, szeretőjével. Étienne azonban üresfejű nőcsábász. Az érintettek Isabelle fiának esküvőjén keresztezik egymás útját. A négy évszak meséi ciklus utolsó darabja.
Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.
A fiatal Jenny (Hanna Herzsprung) számára véget ért az élet. Megölt egy embert. Bármikor képes lenne újra megtenni. Mikor egy 80 éves zongoratanárnő felfedezi a lány erőszakos viselkedése mögé rejtett titkait és álmait, elhatározza, hogy tanítványául fogadja, és újra előhívja belőle azt a zenei csodagyereket, aki valaha volt. Chris Kraus második filmjében egy elképzelhetetlen kapcsolatról mesél. Traude Krüger (Monica Bleibtrau) hat éve ad zongoraórákat egy női börtönben. Eddig senki nem vette komolyan, ám amikor kezelésbe veszi az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt és megzabolázhatatlannak tartott Jenny-t, kettejük között furcsa kötődés alakul ki. Traude felismeri a lányban rejlő tehetséget, és úgy dönt, elindítja őt egy zongoraversenyen, amit a börtön falain kívül rendeznek.
Tom 28 éves, apja lezser életstílusát követve beszáll a fekete üzleti világba. Ez az alvilági élet nem éppen veszélytelen, hol fent, hol lent. Tom fiatal és vonzó, imádja a pénzt és a nőket. Az alvilági élet mellett még mindig izgatja a művészvilág is, hiszen édesanyja zongorista volt, s ő is gyerekkorába konziba járt. Nap mint nap zongorázott. Tom úgy gondolja, hogy még nem késő egy másik világot választani, s magánórákat vesz egy virtuóz kínai zongorista lánytól. Eközben űzi piti kis üzleteit, s barátja gyönyörű feleségét is elszereti. Két év múlva Tomot a koncerttermek világában látjuk viszont, mint a kínai lány kísérője.
Martha Beck és Ray Fernandez az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak - a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.