Bonnie Parker és Clyde Barrow legendás története az amerikai gazdasági válság éveiben játszódik, egy olyan időszakban, mely a bűnözés virágzásáról vált híressé. Számtalan rablótámadás után Bonnie és Clyde kettőse öttagú bandává bővül, miután csatlakozik hozzájuk. Moss, valamint Clyde börtönből szabadult bátyja, Buck, és a felesége, Blanche. Egyre több rablást követnek el, s széleskörű ismertségre tesznek szert. Azonban egyik pillanatról a másikra egy gyilkosság következtében minden államban körözött veszélyes bűnözőkké válnak. Szinte hihetetlen módon képesek elmenekülni a legkilátástalanabb helyzetekből. Ám végül egy árulásnak köszönhetően csapdába esnek, és pillanatok alatt szitává lövik őket, még mielőtt egyáltalán a fegyvereikért nyúlhattak volna... (port.hu)

Végzetesen beleszeret az "arra járó" férfiba Beth, a szép maori lány. A családja ellenzi választását, ám a lány követi szerelmét a városba. Évekkel később háromgyerekes asszonyként él a nyomornegyedben. Azt hiszi, ha kitart a kegyetlen férje mellett, megmarad a családja. Mire rájön, hogy a gyerekeit és ősei erkölcsi tartását kell választania, már késő. Az egyik fia javítóintézetbe, a másik rossz társaságba kerül. A lánya, Grace pedig öngyilkos lesz.

Sidney tinédzserként száll szembe szorongásaival. Anyját csupán néhány hónappal ezelőtt gyilkolták meg, apja csak az üzletnek él, mit sem törődik lányával; sőt még barátja is örökös feszültségben tartja a magányos lányt. És még mintha ez sem lenne elég, brutális sorozatgyilkos kezdi el terrorizálni a csendes kisvárost, de főként Sidney iskolatársát, Casey Beckert. A gyilkos kedvenc horrorfilmjeiből merít ihletet, hogy felforgassa a várost és kollégiumát. Mindent felhasznál, amivel rászedheti áldozatait. Mindenki gyanús és senki sincs biztonságban. Sidneyn múlik, véget ér-e a rettegés. Az egyetlen bizonyíték egy félelmetes maszk.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

Hansonék tipikus amerikai középosztálybeli család. A szülőknek ékszerboltja van, ahová Charles minden nap elviszi feleségét. Gyermekeik közül Andy sikeres üzletember benyomását kelti, gyönyörű feleséggel az oldalán, ám valójában kábítószer-problémákkal küzd. Az öccse, Hank viszont elvált, egyedül él, a gyerektartást sem tudja fizetni. Amikor Andy rájön, hogy a cégben sincs minden rendben, briliáns terv pattan ki a fejéből. Ráveszi az öccsét, hogy rabolja ki a szülők ékszerüzletét. Csakhogy a rablásba hiba csúszik, és az események rossz fordulatot vesznek.

Az 1870-es évek Jesse James nevétől volt hangos. Az egykori konföderációs katona, akinek életét tönkretette a polgárháború, a maga sajátos módján vágott vissza a déliek vereségéért az uniónak. Bandájával végigportyázta a vadnyugatot, bankokat, vonatokat rabolt ki. Az egyszerű ember számára amolyan Robin Hood volt, aki szembeszállt a farmereket kizsákmányoló vasúttársaságokkal és bankokkal, és amit elvett a gazdagoktól, azt a szegényeknek adta. Sokak számára pedig ő volt az utolsó vadnyugati hős, a szabadság és az amerikai szellem szimbóluma.

Nagyot fordul a világ a 15 éves Michael Polischkával, amikor az anyját az utcára teszi gazdag szeretője. Berlin előkelő és gazdag negyedéből kirúgva, egy pillanat alatt a város egyik lerobbant és legveszélyesebb kerületében találják magukat. A fiatal kamasz életét nemcsak anyja zűrös férfi ügyei, hanem az új iskola is megkeseríti. A túlélésért meg kell küzdeni, és a lejtőn nincs megállás. A fiú drogfutárként kezdi el keresni a kenyerét, és a hirtelen jött gazdagság miatt végre úgy érzi, hogy az életnek napos oldala is van. Ám amikor az egyik üzlet balul üt ki, kénytelen szembenézni a valósággal.

Thomas Crown a fiatal bostoni milliomos bankrablást tervez, hogy bebizonyítsa, mennyire nem működik az intézményesített bankrendszer. Thomas Crown vérbeli profi, nagy játékos, akinek élvezet bankot rabolni, s nem akármilyen szisztémával. Saját maga dolgozza ki rendkívül precíz terveit, több egymástól független profi vagy balek figurát mozgat egyszerre úgy, hogy egyik sem tud a másikról, s természetesen a főnököt sem ismerik. Thomas lépésről-lépésre követi az általa kidolgozott akciót, de igazi arcát soha sem tárja fel. Izgalmat jelent számára a nagy kaland, a kihívás, s nem veti meg természetesen a pénzt sem. És a jó nőt sem? Azonban egyik nagy bevetése előtt emberére akad, aki nem más mint a szépséges Vicky, aki biztosítási detektív, vagyis "magánnyomozónő" szerepkörben tündököl és flörtöl.

Az éveken át tartó kitartó munka meghozza gyümölcsét, Dick Harper a média óriáscég alelnöke lesz. Ám a cég váratlanul összeomlik és Dicknek mennie kell. Még pénzt sem tudott félretenni a borús napokra. Most viszont zuhog, mintha dézsából öntenék. Dick és neje, Jane rettegve nézi, amint a csinos külvárosi otthonuk és az autóik elúsznak, az érdekbarátaik eltűnnek mellőlük. A korrupt munkaadója példáján felbuzdulva Dicknek ragyogó ötlete támad: ha a főnöke lopott, talán ő is célt érhet hasonló módszerrel. Frissen szerzett tudományával Dick és Jane kacagtató bosszúhadjáratba kezd.

Los Angeles, 1991. április, közeledik a zavargások ideje. A rendőrség elitegységét, a SIS-t, egy négyes gyilkosság felderítésével bízzák meg. A veterán nyomozó, Eldon Perry, aki könyörtelen módszereiről és lobbanékony természetéről közismert, vezeti be az újonc Bobby Keough-t a szakma rejtelmeibe és a rendőrségi munka sötét bugyraiba. Csak egyvalaki mer szembeszállni Perryvel és az elitegységgel, Holland rendőrfőnök, aki véget akar vetni a rögtönítélő egység túlkapásainak...