Frederick Frankenstein fiatal agykutató megtudja, hogy hírhedt nagyapja ráhagyja kastélyát. Azonnal odautazik, ahol találkozik a furcsa személyzettel, a púpos Igorral, az öreg házvezetőnővel és a csinos asszisztenssel, Ingával. Az ő segítségükkel az ifjú tudós folytatja őse bizarr kísérletét. Ám egy szerencsétlen baleset folytán teremtménye elszabadul. A helyzet még "rémesebbé" válik, mikor megjelenik hősünk menyasszonya is.

A jóképű és sikeres Edward Lewis üzleti ügyben Los Angelesben tartózkodik, amikor egyik este szórakozásképpen felcsípi az utcán sétáló csinos, de kezdő örömlányt, Viviant. Az este kellemesen telik, s másnap a férfi különös ajánlatot tesz a nőnek: megkéri, vegye át partnere szerepét egy igen fontos üzleti héten. Viviannek tetszik az ajánlat, bár gyakran nehéz feladatok elé kerül, ám varázslatos természetességgel és különös megérzéseivel oldja meg a kihívásokat. A különleges és izgalmas lánynak még végül a jégszívű üzletember sem állhat ellen.

Élt egyszer egy gyönyörű királylány, akinek az élete egy csapásra szomorú fordulatot vett. Édesanyja súlyosan megbetegedett és a halálos ágyán megeskettette a férjét, hogy újból megnősül. Viszont azt kikötötte, hogy csak nála szebb és jobb nőt vehet el feleségül. Malicia, a gonoszság hercegnője felajánlja a királynak a kezét, de a férfi gúnyosan kikosarazza. A sértett asszony bosszút esküszik. A kis királylánynak menekülnie kell, a királyság gazdagságát biztosító szamár bőrét húzza magára, hogy senki ne ismerje fel...

A fiatal Gabriel (Christian Campbell) egy piciny lakásban él Rich-csel (Brad Beyer), akinek potenciálja felülmúlja egy lóét, így Gabrielnek gyakran csak az előszoba jut, ha pihenni akar. Egy este, amikor a fiú már nem bírja tovább hallgatni a szomszédos szobában folyó turbékolás hangjait, lemegy az utcára. Egy bár felé veszi az irányt, ahol meglátja Markot (John Paul Pitoc), s noha rögtön megtetszik neki a fiú, nincs elég bátorsága megszólítani. Hazafelé menet a metrón azonban Gabriel ismét találkozik Markkal, s hamarosan kiderül, a másik is vonzódik hozzá. Szóba elegyednek, és készen is állnának egy gyors numerára, de úgy tűnik, az egész város összeesküdött ellenük - nem találnak egy helyet, ahol arra a pár percre kettesben maradhatnának...

Fantomas (Jean Marais), az utolérhetetlen szuperbűnöző egy híres tudóst rabol el, hogy egy minden korábbinál hatásosabb fegyver előállítására kényszerítse. Célja, hogy a fegyveres sakkban tartsa az egész világot! Fantomas egy másik tudós, Lefevre professzor elrablását is tervezi, de a tervről Fandor, az újságíró is tudomást szerez, és elhatározza, hogy csapdát állít Fantomasnak. Lefevre professzornak adja ki magát, azt remélve, hogy Fantomas majd őt rabolja el. Az ötlet ígéretesnek tűnik, jól is alakulnak a dolgok egészen addig, amíg fel nem bukkan ismét Juve felügyelő (Louis de Funes).

Dickie és Albie, a két sebesült bűnöző menekülés közben lerobban a kocsijával a tengerparti úton. Albie haldoklik, a társa pedig megpróbál segítséget keresni. A közelben van egy elszigetelt kastély, melynek tulajdonosa George, a különc angol, akinek szép, fiatal, francia felesége van. Dickie-nek sikerül felhívnia a főnököt. Tudatja vele, hol vannak, és arra kéri őt, hogy küldjön értük embereket. Amíg a fiúk megérkeznek, addig ők a házaspárnál húzzák meg magukat. A várakozás közben Albie meghal, Dickie és a házaspár között pedig valószerűtlen kapcsolat alakul ki.

Fantomas, az álarcos szupergengszter megállíthatatlanul hajtja végre akcióit, miközben mindvégig ismeretlen marad. Konok ellenfele, a kudarcokba beletébolyult Juve felügyelő nem adja fel a reménytelen küzdelmet és a Scotland Yard segítségével hajtóvadászatot indít Fantomas ellen.

Az emberiség Holdra szállásának napja igen ferde tükörből. 1969. július 19-én az egész emberiség együtt büszkélkedett az Apollo 11-es űrhajó legénységével és bámulta a Holdra lépő ember első lábnyomát. Kevesen tudják, hogy az egyenes közvetítés igencsak nehezen jött össze. Igaz történet alapján készült film a találékony ausztrál mérnökökről, akik dacolva a nehézségekkel 600 millió ember számára biztosították a technikát a nagy lépéshez. A NASA emberei féltették a méregdrága parabola-antennát az ausztrálok kezébe adni, akik egy birkafarm kellős közepére telepítették a technikát. Az amerikaiak aggályoskodásait rendre lerázta a komolynak nem nagyon mondható csapat Cliff Buxton vezetésével.

Minden idők egyik legsikeresebb angol filmje a The Inbetweeners című sorozat alapján készített filmsorozat második része folytatódik. A srácok Ausztráliába mennek.

Abbie és Robert legjobb barátok, rengeteg közös vonás van bennük és rendkívül szerencsétlenek a szerelemben. Együtt alkothatnák a tökéletes párt, ha éppen Robert nem lenne meleg. Egy nap azonban a sors kezének és néhány pohár koktélnak köszönhetően szintet lép a kapcsolatuk... és gyerekük lesz. A furcsa család boldogan él, amig Abbie-re rá nem köszönt a nagybetűs szerelem.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Meseország, ahol minden klappolt: Hamupipőke a bálban ropta, Piroska a kosárkáját markolta, Csipkerózsika meg készült a kiadós szunyára. Akár ide is biggyeszthetnénk, hogy "Itt a vége, fuss el véle!", igen ám, de Meseország nagy varázslója szabadságra megy, s két helyettesére, Munkra és Mambóra bízza a Jó és Rossz örök egyensúlyának betartását, a két ügyefogyott segéd pedig elkövet egy óriási bakit, aminek az lesz a vége, hogy Haumpipőke gonosz mostohája, Frieda átveszi az irányítást. Nem kisebb dolgot akar, mint meghódítani Meseországot, s átírni az összes sztori végét: győzzenek a rosszak! Hamupipőke (barátainak csak Pipő) ezt nem nézheti tétlenül, hisz hiába is várná, hogy a szép szőke herceg eljöjjön érte fehér lován, ha Friedának más tervei vannak. Felkerekedik hát és barátjával, Rickkel, valamint törpékből és tündérekből álló szokatlan kompániájával szembeszáll Friedával, hogy visszaállítsa az egyensúlyt a Rossz és Jó között.