Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak. Hitler a katonai vezetőséggel és néhány hívével elsáncolja magát a vezetőségi bunkerben. A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.Miközben az utcákon kétségbeesés tombol, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen - Albert Speer építészhez hasonlóan "a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny". Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson...

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.

Rachel Stein óvóhelye egy bombatámadásban megsemmisül, ezért úgy dönt, a már felszabadított Hollandiába szökik a nácik elől. Az út során azonban a menekülőkre rátalálnak a németek, és a kis csapat összes tagját lemészárolják a lányon kívül. A csodával határos menekülés után a lány csatlakozik az ellenállókhoz, és álnéven próbál egy német katonatiszt bizalmába férkőzni.

Szutyok köz szegény lakói békésen élnék borzasztó életüket, ha nem zavarná meg őket néhány kegyetlen bandita. A környéket a Baltás banda bitangjai tartják rettegésben: nem csoda, hogy Sing (Stephen Chow), a kisstílű tolvaj is be akar kerülni a brancsba. Hogy lojalitását bizonyítsa, elhatározza, hogy rendet teremt Szutyok közben, ahová a baltások keze (és szekercéje) még nem ért el. Azonban a nagyhangú házinéni birodalmában többnyire senki sem az, akinek látszik: a kétkezi munkások között legyőzhetetlen kung-fu mesterek rejtőznek, akik baltás banditákat esznek reggelire. Ezt persze nem lehet annyiban hagyni: a Baltás banda meghívja a világ legnagyobb harcosait, hogy megmutassák, ki az úr, ám valamennyi verve távozik. Itt az ideje annak, hogy Sing bizonyítsa rátermettségét!

"Ki vagy? Magad választod a sorsodat, vagy valami abszurd fordulat határozza meg az életed folyását?" Erre a kérdésre keres választ a film, felelevenítve Salomon Perel igaz történetét. A lengyel-orosz származású zsidó fiú a történelem viharában csak úgy maradhat életben, ha állandóan megváltoztatja identitását. Amikor családjának menekülnie kell Németországból, egy orosz árvaházban "pionyír" lesz belőle. Innen német fogságba kerül, ahol - árja árvaként - hős gyanánt tisztelik és szeretik a német tisztek. A fiút jutalmul felveszik a Hitlerjugend tagjai közé, ahol beleszeret egy náci lányba.

Hana, az ápolónő súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban a második világháború vége felé. Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van ítélve. A beteg nem emlékszik semmire, személyazonosságának egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének a könyvet és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy Lászlóként látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen sivatagokat járt be. Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony.

A második világháború idején a Pevensie-gyerekeket vidékre küldik a németek bombázta Londonból. Peter, Susan, Edmund és Lucy a hóbortos Digory Kirke professzornál talál menedéket. Egyik nap Lucy, játék közben elbújik a hatalmas szekrényben, és váratlanul Narnia havas tájain találja magát. A csodálatos országot törpök, faunok, kentaurok és más különféle mesebeli lények népesítik be. Békés földjük azonban az örök tél, a jég és a fagy fogságában vergődik, a gonosz fehér boszorkány elátkozta őket. A legenda szerint négy gyerek hozza majd el a szabadulást számukra.

Két testvér a nagymama temetésekor megtudja, hogy a vér szerinti nagyapjuk nem az, akit nagyapjukként ismernek, hanem egy Zero pilóta(kamikaze), aki odaveszett a háborúban. Mivel senki nem mond róla nekik semmit, megpróbálják kideríteni a még élő bajtársak történetei alapján, hogy milyen ember is volt valójában, de ez nem is olyan egyszerű...

Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít.

A film a második világháborús dán ellenállásról emlékezik meg, szimpatikus északi szárazsággal és minimális pátosszal. A cím az ellenállás két fontos alakját, az égő vörös hajáról Lángnak nevezett Bent Faurschou-Hviidet és állandóan savanyú ábrázatáról Citromnak becézett Jørgen Haagen Schmith-et jelenti, akik feladva karriert, családot,fegyverrel, gerilla-harcmodorban szálltak szembe az országot megszálló náci német hadsereggel, valamint az őket támogató dán kollaboránsokkal.

1944 májusában egy ötfős, ejtőernyős női kommandóegység ereszkedik le a nácik által megszállt Franciaországban, hogy kihívásokkal és veszélyekkel teli küldetést hajtsanak végre: megóvják a normandiai partraszállás tervét őrző brit ügynököt és likvidálják a titkot veszélyeztető SS ezredest, Heindrich-et. Louise képzett orvlövész, a francia ellenállás egykori vezetőjének özvegye. Jeanne prostituált, aki nem habozik, ha ölni kell. Suzy kabarétáncosnő és Heindrich szeretője. Gaëlle robbantási szakértő, aki lázban ég, hogy végre akcióba léphessen. Maria olasz grófnő, aki beépül a francia ellenállásba. Öt nő, akikből hős lesz.

Londonban, a második világháborús bombázások idején a kilencéves George-ot vidékre menekíti az anyja, Rita. A makacs fiú elhatározza, hogy visszatér a családjához, így George veszélyes kalandra indul hazafelé, miközben Rita is őt keresi.