A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
München, 1943. Miközben Európa-szerte Hitler gyilkos háborúja tombol, egy fiatalokból, főként egyetemistákból álló csoport a passzív ellenállást választja, mint a nácik és az embertelen háborújuk elleni harc egyetlen hatékony formáját. Megalakul a Fehér rózsa nevű ellenállási mozgalom, amely a Harmadik Birodalom bukásáért küzd. Sophie Scholl az egyetlen nő a csoportban - az ártatlan, fiatal lány elkötelezett, félelmet nem ismerő antifasisztává érik. 1943 február 18-án Sophie-t a bátyjával, Hansszal együtt elfogják és letartóztatják, miközben röplapokat osztogatnak az egyetemen. A következő néhány nap folyamán Sophie és Mohr, az őt kihallgató Gestapo-tiszt között heves lélektani párbaj alakul ki.
1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.
1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.
Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...
A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.