A megtévesztő egyszerűségű filozofikus alkotás főszereplője egy megtört és egyre elkeseredetebb férfi, aki keres valakit, aki halála után, melyet önkezével hajtana végre, eltemetné. Kocsijával, Irán homok lepte dombjain keresztül autózva, az útjába kerülő embereket meg-megszólítja. Időnként felvesz egy munkást vagy katonát, de kívánsága mindenkit elriaszt. Egy idősebb török ember azonban elvállalja a megbízást, de előtte elmesél egy történetet.
A teheráni vakok intézetében nevelkedő Mohammad alig várja apját, hogy a nyári szünetre haza vigye távoli falusi otthonukba, ahol nagy szeretettel várják már húgai és nagymamája. A természetszerető vak kisfiú hiába próbál meg minden módon egyenrangúként beilleszkedni, új házasságban reménykedő özvegy apja szégyelli őt. Hiába tiltakozik a nagymama, erőszakkal elviszi fiát inasnak, jó messzire, egy vak asztaloshoz. Vajon egymásra találhat valaha apa és fia?
Napjaink Teheránjában járunk. Az élő szereplőket mintázó animációban négy fiatal ember sorsa rajzolódik ki egyre megdöbbentőbb részletességgel: mindannyian elkeseredetten keresik a szabadságot és boldogságot, miközben az elnyomó iszlamista társadalom tabuit feszegetik.
„Az én világom a szeretetről szól, amely a füstös és piszkos háború alatt is létezik. Imádom a költői mozit. Az Osama egy keserű és tragikus történet az életünkről, a legrosszabb időszakról, amikor senkinek nem volt joga önállóan döntést hozni. Ez a történet azokról szól, akik az igaz énjüket elvesztették az Osama név alatt. Ez a film a félelemről szól, arról, amikor az emberek még az árnyékok hangjától is megijednek. Az Osama egy történet a nők tartós és szűnni nem akaró rabságáról, valamint egy kislányról, aki megszenvedte az összes vallási lehetetlenséget és az igazságszolgáltatás törvénytelenségeit.” - Siddiq Barmak
Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.
Ecki, a pék fia szülővárosa aranyifjújaként nőtt fel. Minden egy csapásra megváltozik azonban, amikor tudatosul benne és a futballtársai is rájönnek, hogy ő valójában meleg. Hirtelen gúny és nevetség tárgya lesz, majd azon kapja magát, hogy kirúgták a csapatából. Ecki Dortmund városába utazik, hogy egy teljesen melegekből álló focicsapatot toborozzon, akikkel visszatérhet és bebizonyíthatja városának és egykori futballtársainak, hogy ők is ugyanolyan belevaló pasasok. Miközben Ecki elszántan kutat a játékosok után, szülei kénytelenek elviselni a helyiek gúnyos, melegekkel kapcsolatos viccelődéseit. Apja titkon abban reménykedik, hogy fia meg fog változni, ugyanakkor már a családi vállalkozás bezárását is fontolgatja.
Amikor Bússi, Izland legkeményebb zsaruja arra kényszerül, hogy új társával együtt dolgozzon egy bankrablássorozat felderítésén, a nyomás, hogy minél hamarabb lezárja az ügyet, túl nagynak bizonyul számára.