A cardiffi temetőben éjszaka két férfi behatol a Talbot-kriptába, hogy kirabolja az utolsó - állítólag fényesen eltemetett - Talbot-sarj, Laurence koporsóját. Egyikük észreveszi, hogy telihold van, a farkasember megelevenedésének ideje, de már későn. A feltámadt Laurence ettől kezdve éjszakánként farkasemberré változik és gyilkol: sehogy sem tud megszabadulni ettől a második énjétől. Egy cigányasszony szerint Frankenstein doktor, a fekete mágia birtokában, segíthetne rajta. Az egyetlen probléma, hogy Frankenstein már nem él...
Némafilm. Mary Shelley klasszikus regényének első adaptációja a becsvágyó orvosról, aki életet akar teremteni, de kísérlete szörnyű következményekkel jár.A jelenetek közötti kísérőszöveg angol.
Genetikai kísérletezéssel az őrült doktornak 200 éven át sikerült életben tartania magát és teremtményét. Napjainkban egy amerikai nyomozónő próbálja felgöngyölíteni néhány hátborzongató gyilkossági ügy szálait, melyek a doktorhoz és teremtményéhez vezetnek. A sorozatgyilkos brutálisan végez áltozataival, a megcsonkított holttestekből szerveket visz magával. Carson nyomozót (Parker Posey) megkörnyékezi a rejtélyes Deucalion (Vincent Perez), aki közli vele, hogy Dr. Frankenstein (Thomas Kretschmann) jelenleg is él és Dr. Victor Heliosként folytatja kísérleteit.
Sötét kastély áll valahol a jövőben. Vagy a múltban? A nyolcadik századbeli szász epikus költemény képezi a fantasztikus történet alapját. Seregek veszik körül a kastély falait, senki sem távozhat élve. Furcsa lovag töri át a gyűrűt és kínálja fel segítségét a védőknek: Beowulf a neve. Éjjelente megtámadja a kastélyt egy emberevő szörnyeteg, Grendel. Beowulf az egyetlen, aki élve megússza támadását, sőt sebet is ejt a szörny testén. Saját sebei pedig hamarabb gyógyulnak, mint a többi emberé. A kastély bizalmatlan ura és lánya számára lassan nyilvánvaló, hogy csak Beowulf segédletével győzhetik le Grendelt és a gonosz erőket...