Johanna egyike Franciaország 9 védőszentjének; Párizsi Szent Dénes, Tours-i ... Jeanne d'Arc a mai napig meghatározó szerepet tölt be a nyugati kultúrában.
A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.
A film kerettörténete 1945-ben játszódik, s a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán visszapillantásokban tárul elénk a századelőn egyszerre, de különböző sorban született és együtt felnőtt parasztfiúnak, Olmónak és Alfredónak, az uraság unokájának bonyolultan egymásba fonódó életpályája. 1918-ban, a háborúból hazatérvén, majd jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát; ez utóbbival csak Olmo mer szembeszállni, de miután fellázítja ellene a parasztokat, menekülni kényszerül.
A gazdag itáliai posztókereskedõ fia léhűtõ életet él Assisiben. Amikor háború tör ki, Francesco bevconul a hadseregbe, és nem sokkal késõbb fogságba esik. Mire betegen hazatér, nagy változásokon megy keresztül, megveti korábbi életmódját. Lemond örökségérõl, elhagyja családját, és elhatározza, hogy koldulásból élve saját kezével fog templomot emelni Istennek.
Balian, a hitét vesztett patkolókovács származása ellenére a Szentföldre utazik, ahol akaratlanul is a háború középpontjába kerül. Ám Jeruzsálem hamis csillogása, a lovagok, Tiberias és Guy de Lusignan ármánykodása közepette beleszeret a szépséges hercegnőbe, majd vezéralakja lesz az eseményeknek. Végül minden bátorságát és tudását összeszedve megpróbálja megvédeni a várost a legendás Szaladin hatalmas seregével szemben.
1585-öt írunk. I. Erzsébet királynő idestova három évtizede ül a trónon. Angliát vallási ellentétek feszítik, miközben az udvarban folyó ármánykodás is állandó veszélyt jelent. Ugyanekkor a katolicizmus pusztító szele söpör végig Európán. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve II. Fülöp király armadája fenyegeti Angliát. A spanyol uralkodónak, a világ legnagyobb hatalmú emberének eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns eretneket. A küzdelem mellett szükségképpen háttérbe szorul a királynő magánélete, beteljesületlen szerelem fűzi Sir Walter Raleigh-hez.
A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.
Ha meghallanád Isten szavát, titokban akarnád tartani? Történelmi dráma Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend alapítójának visszaemlékezései alapján. Egy katona története, egy erőszakos, bűnös emberé, aki miközben megpróbált a fény felé fordulni, rákényszerült arra, hogy egészen a legvégsőkig, a halál küszöbéig elmenve megküzdjön belső démonaival. A fülöp-szigeteki produkcióban, amelyet Spanyolországban és a Fülöp-szigeteken forgattak, megjelennek Ignác merész, de hiábavaló erőfeszítései a pamplonai csatában, a depresszióval és öngyilkosság-közeli lelkiállapottal való küzdelmei, valamint az Inkvizíció előtt folyt pere és annak végső, pozitív kimenetele.