Az oroszlánok és hiénák ádáz harcáról eddig viszonylag keveset tudtak a biológusok. A legendás természetfilmes házaspár, Derek és Beverly Joubert munkássága azonban e téren is változást hozott, felvételeik lenyűgöző betekintést adnak a két faj rivalizációjába.
A parkok és erdők kedves lakói az európai mókusok. Az európai mókus barna, fekete vagy akár szürke bundát is ölthet, javarészt mégis barnásvörös. Idejük nagy részében élelmet gyűjtenek és raktároznak. Mire beköszönt az ősz, Közép-Európa elegyes erdei hatalmas éléskamrává alakulnak át. Az erdőszéli tölgyek sem csak makkot kínálnak. A mókus a fakérget és a korhadt ágakon fejlődő gombákat is megeszi. A fák tetején ugráló vörös, barna, szürke olykor fekete akrobaták azonban jórészt rejtőzködő életet élnek. Télen a fákra, magasan telelőfészket készítenek.
A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is. Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ. Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!
A végtelennek tűnő Csendes-óceánban a dinoszauruszok kora óta fekszik egy világtól elzárt sziget. A természet 80 millió éves elszigeteltség során utat tört magának. Egy elveszett világban másként alakultak az élet szabályai: pingvinek az erdőben, papagájok a hóban, ősidőket idéző ragadozók. Életüket meghatározzák a természet legszélsőségesebb erői. Amikor felfedezték az első emberek, megállapították, hogy nincs furcsább és titokzatosabb Új-Zélandnál.
Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak. A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében.
A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. A film címe beszélő cím, a körülöttünk lévő mikrovilágot, magát a mikrokozmoszt teszi láthatóvá a biológus páros. A Mikrokozmoszban egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja, vagyis ez a film - ahogy maga nevezi magát - "természeti fikció".
A világűr sötétjéből nézve bolygónkat a "föld" egy teljesen helytelen elnevezés. Területének hetven százalékát víz borítja, így bolygónk szikrázóan türkiz színben pompázik, ha a távolból figyeljük. Kifejezetten a víz és a hatalmas óceánok teszik a földet egyedivé. Az óceánok a földi élet bölcsői, ők határozzák meg éghajlatunkat és adnak helyet legkülönfélébb élőlények. Szerves részei életünknek és megóvásuk számunkra a legnagyobb kihívás. Annak ellenére, hogy a tengerek alkotják bolygónk területének kétharmadát, többet tudunk a hold felszínéről, mint a tengerek mélyéről. Most először nyílik lehetőség, hogy betekintést nyerjünk abba a világba, amit eddig csak kevesen láthattak, az óceánok és bennük valamint partjaiknál virágzó csodálatosan változatos élőlények világába. Az ismerttől az ismeretlenbe, a Kék mélység feltárja a tengereket és annak elbűvölő, csábító és kegyetlen világát.
A dokumentumfilm a klímaaktivistaként híressé vált Greta Thunberg tevékenységét követi nyomon, miközben világszerte próbálja meggyőzni az embereket, hogy ne legyenek közömbösek a környezeti problémákkal szemben, és hallgassanak a tudósok intő szavára.