Ügynöke legnagyobb megdöbbenésére Mima nem csupán közepesen sikeres tini-zenekarából lép ki, de ártatlanságot tükröző imázsát is hátrahagyja, hogy egy fülledt hangulatú tévésorozatban vállaljon szerepet. A karrierváltást nem minden rajongója veszi jó néven. Mimát hamarosan üldözni kezdi egy rettenetes figura, ráadásul valaki intim részleteket közöl róla az Interneten. Később új arculatának két legfőbb alakítóját, egy forgatókönyvírót és egy fényképészt brutálisan meggyilkolnak, Mimát pedig régi énjének víziói kísértik. A lányon egyre jobban eluralkodik az a szörnyű érzés, hogy talán köze lehet a halálesetekhez...
A táj, az épületek, az emberek kísérteties vonásokat öltenek, a vámpír megjelenését remegő fényhatások kísérik. Nosferatu lassított felvételt sejtetően mozog, a néző felé közeledve egyre hatalmasabb méretűre nő. Az expresszionista gyakorlattól eltérően Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott.
Különös dolgok folynak Bad City-ben. A prostituáltaknak, drogosoknak, striciknek és más mocskos alakoknak otthont adó, haláltól és reménytelenségtől bűzlő iráni szellemvárosban egy magányos vámpír lesi a legtaszítóbb lakók lépteit. Amikor azonban a Fiú találkozik a Lánnyal, szokatlan románc kezdi bontogatni vérvörös szirmait.
A vámpír árnyéka egy gondolatkísérlet. Az opus Murnau Nosferatujának (1922) forgatásáról szól, annak a filmnek az elkészültéről mesél, melyet neves rendezője minden idők leghitelesebb mozijaként kívánt leforgatni. Murnau céljának elérése érdekében munkája főszereplőjéül egy valóságos vámpírt szerződtet Max Schreck személyében. A rendező mindent megbocsát színészének, Schreck valamennyi szeszélyét elnézően kezeli és ez szép lassan oda vezet, hogy a színészek gárdája, valamint a stáb erősen megfogyatkozik. Murnaunak szembe kell néznie a problémával: ha be akarja fejezni filmjét, igyekeznie kell, mielőtt ő is Schreck áldozatául esik.
May egyik szemére majdnem vak volt gyerekkorában. Kötéssel a szemén, folyton segítségre szorulva, kiközösítve, barátok nélkül nőtt fel. Egyetlen társa csak egy porcelánbaba volt, amelynek elsírhatta bánatát, elmesélhette vágyait. A gyerekkori kitaszítottság érzése felnőttkorban sem csökkent: May képtelen a kapcsolatteremtésre, nincsenek barátai és úgy tűnik, a szerelem is elkerüli. Végül mégis talál magának valakit: beleszeret Adambe, aki azonban faképnél hagyja a lányt, miután rájön, hogy May képtelen a normális kapcsolatra. A csalódás egy leszbikus kolléganője, Polly karjaiba taszítja, de Polly nem érzelmi kapcsolatra vágyik, csupán a szexre, és ez újabb kudarcélmény May számára. A lánynál betelt a pohár, átszakad az utolsó gát is, és az őrület teljesen elhatalmasodik rajta. Úgy gondolja, hogyha nem talált magának megfelelő társat, majd ő maga "teremt" egyet magának. Csupán a megfelelő testrészek hiányoznak ahhoz, hogy elkészüljön May saját barátja.
Tízévente, az elmúlt negyven évben, egy női holttestet találnak a Black Water-i erdőben. A holttestekből lecsapolták a vért és furcsa harapásnyomok éktelenkednek a nyakukon. A gyanú Raymond Banks-ra terelődik, akit el is ítélnek emiatt. De a Black Water-i illetőségű Danielle nem hiszi, hogy ő a gyilkos. Megpróbálja ezt be is bizonyítani és saját dokumentumnyomozásba kezd. Lehet, hogy nem kellett