Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.

Johanna egyike Franciaország 9 védőszentjének; Párizsi Szent Dénes, Tours-i ... Jeanne d'Arc a mai napig meghatározó szerepet tölt be a nyugati kultúrában.

Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. Kisebb ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe és megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Mikor elkészül a kapszula a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerész egyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapuszla közeledik feléje és végső soron szemen találja.

A kőkemény, elvhű és megközelíthetetlen szovjet komisszárnőt Párizsba küldi a Párt, hogy a körmére nézzen a legelegánsabb szálloda legelegánsabb lakosztályában dőzsölő háromfős delegációnak. A komisszárnő egészen jól teljesíti a feladatát, amíg nem találkozik Leon gróf és a rothadó kapitalizmus csábításaival

A politikai reklámkampány részeként szervezett nagyszabású country koncert - a rendező jellegzetes, maróan szatírikus stílusában, kaleidoszkópszerűen bemutatva - gigantikus és bravúros paródia a fennállása 200. évfordulóját ünneplő Egyesült Államokról. Show az egész világ - sugallja a country zene fellegváraként tisztelt Nashville hektikus, és mégis minden részletre kiterjedő körképe, a végső merénylettel és a vélt rendben feltáruló káosszal. "Ambivalens vagyok Amerikával kapcsolatban. Szeretem és gyűlölöm" - vallja Altman, s így a filmje is az ellentmondásos attitűdök és különféle valóságok szikrázóan eleven és szellemes "dialektikus kollázsa" - sok jó zenével és Keith Carradine Oscar-díjas dalával (I'm Easy).

A mennyből kitiltott két angyal, Loki és Bartleby talál egy kiskaput, hogy visszajuthasson az Égbe, csak ennek az a kellemetlen mellékhatása, hogy az emberiség kipusztul. Két botcsinálta próféta, Jay és Néma Bob, a szép Bethany - aki mindeddig nem is sejtette, hogy Jézus oldalági leszármazottja - és Rufus, a titokzatos 13. apostol összefog, hogy megakadályozza a két holdkóros angyal tervét, és megőrizze Isten Művét.

Hollynak muszáj megvásárolnia a Clüsterfünke fogadót, tervei szerint bővíteni szeretné, azonban találkozik Frankkel - elkezd gondolkodni, hogy a munkája befejeztével visszatérjen-e a nagyvárosba, vagy maradjon Frankkel és megtalálja a szerelmet és a karácsony szellemét.