A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?
A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.
Nem könnyű a bankrabló élete: társai bármikor cserbenhagyhatják. Keek szabadlábon marad és elveri utolsó rablásuk bevételét, míg társa két évet ül helyette is. Keek szenvedélyes lóversenyző, aki mindig pénzszűkében van. Lehetetlen tervet eszel ki, és közben nem számít arra, hogy bosszúra éhes társa korábban szabadul...
Dr. William Harford és felesége pszichológus. A New York-i elit tagjaként bejáratosak a legragyogóbb estélyekre. Az egyik karácsonyi partin Alice flörtölni kezd egy férfival, miközben a férje két szexis lánnyal enyeleg. Ezen később összekapnak, és sorozatos kísértésekkel teszik próbára egymás iránti hűségüket. Amikor Alice elmondja, hogy lefeküdt egy szállodai portással, a férje úgy érzi, bosszút kell állnia. Billt magukkal sodorják az események, titkos csoport nyomára bukkan, ahol a szexualitás több mint játék az érzékekkel. Arthur Schnitzler kisregényének filmváltozata.
Nyaralás közben találkozott a tengerparton Danny Zuko és Sandy Olleon. Akkor kezdődött a két fiatal szerelme. Ám a nyár gyorsan véget ért, és mindketten azt hitték, többé sosem látják egymást. A gimiben azonban újra összefutnak. A sok civódás után mindig édes a békülés.
1964-et írunk, és négy fiatal liverpooli srác éppen a világot készül megváltani - már ha ez az eszement világ hagyja, hogy kijussanak a hotelszobájukból. Richard Lester vakmerően korhű rock'n'roll vígjátéka beszabadítja a szárnyukat próbálgató gombafejeket a sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok örvényébe. Közben pedig feltárja túlélésük és sikerük titkát: pajkos rosszalkodás iránti kielégíthetetlen vágyukat és életigenlő mókafüggőségüket.
Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.
Porter egyszerű, törvénytisztelő tolvaj. Végzi a munkáját, szereti a feleségét: nem tör nagyra. Amikor egy ravasz terv segítségével ő és társa megszerzi egy kínai banda pénzét, akkor sem jár más az eszében, mint hogy tisztességes osztozkodás után mindenki élvezze nyugodtan munkája gyümölcsét. Partnerének azonban más ötlete támad. Porter felesége segítségével átveri a gyanútlan gazembert és megpróbálják megölni őt, ám a látszat ellenére Porter nem hal meg. Felgyógyul és úgy dönt, nagyobb gazember lesz, mint valaha volt. Bosszút akar állni feleségén és árulóján, de valahogy nem megy neki a nagystílűség. Kezdi úgy érezni, hogy az egész alvilág összeesküdött ellene: vagy az is lehet, hogy a csapda, amit nemrég neki állítottak, csak egy még nagyobb szabású, még bonyolultabb terv része. És a szálakat valaki más mozgatja
1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.
2:37-kor tragédia történik egy középiskolában. Az egyik diák öngyilkos lesz. A film többi részében egy csoport problémás tinédzsert ismerhetünk meg. Egy véletlenül teherbe esett lányt, egy túlhajszolt focistát, egy testi fogyatékkal élő srácot, egy eminens tanulót, aki nem tud megfelelni a szülői elvárásoknak, egy bulimiás lányt és egy drogokba menekülő homoszexuális fiút. Vajon hatuk közül melyikük vetett véget az életének 2 óra 37 perckor?
Oklahomában az utóbbi ötven év legnagyobb vihara készülődik. Erre a viharra várt a két rivális tudóscsoport, akik most akarják beírni nevüket a tudósok nagykönyvébe. Mindkét "viharvadász" csapat elsőként akarja saját berendezését bejuttatni a tornádó belsejébe, hogy értékes adatokat nyerjenek a forgószél viselkedéséről. Amelyiknek sikerül, megfejtheti a tornádó rejtélyét, és számtalan életet menthet meg. De ehhez egyenesen a szörnyeteg útjába kell állniuk, és mindig az örvénylő légoszlop előtt kell járniuk, megbecsülve kiszámíthatatlan mozgását.
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé, mint a zenészek mekkája és a maffiózók székhelye. Ez a hely az amerikai társadalom kaleidoszkópja a gazdasági válságot megelőzően, az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkésztéséhez. 1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek: játszhat Schultz szeretőjének, Vera Ciceronak, a fogadásán. Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek.
Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz... A film forgatókönyve Lale Andersen német bárénekesnő önéletrajzi regényének egy részletét dolgozza fel. 1944-ben kiadták a Lili Marleen angol nyelvű változatát egy angol énekesnő, Anne Shelton lemezével, ám a dalt maradandó világsikerré a legendás Marlene Dietrich tette.
Los Angeles, 2001. A nagy multik felhőkarcoló irodáinak árnyékában található a Millió Dolláros Hotel, mely a társadalom perifériáján élő, az "amerikai álmon" kívül rekedt különcök gyűjtőhelye. Egy nap a hotel a hírek és a közérdeklődés központjába kerül: Izzy, a narkós művész rejtélyes körülmények között lezuhan az intézmény tetejéről. Vajon baleset volt, vagy öngyilkosság, esetleg valaki egyszerűen lelökte onnan? A városnak ebben a negyedében normális körülmények között senkit sem érdekel egy ilyen eset, Izzy halála azonban rövid úton a botránysajtó címlapjára kerül. Barátai és szállószomszédjai legnagyobb meglepetésére ugyanis kiderül, hogy Izzy egy multimilliomos sajtómágnás fia volt. Az ügy felderítésével megbízott kérlelhetetlen FBI-nyomozó, Skinner szemében a hotel minden egyes lakója potenciális gyanúsított. Nyomozásának előrehaladtával egyre jobban összemosódik az álom és valóság, bűnös és áldozat. A sztoikus Skinner a végén már maga sem tudja, ki őrült és ki normális.
A történet egy testvér párról szól, akik a clevelandi The Barbusters nevű zenekar tagjai. Patti Rasnick egy mélyen vallásos, egyedülálló anya, akinek meglehetősen bonyolult a kapcsolata a saját anyjával. Mivel a szüleitől eltávolodott és nehezen boldogul, úgy dönt, fejest ugrik a rockzenészek gondtalan életébe. Testvére, Joe Rasnick ellenben pont eltávolodik ettől az életformától, hogy némi állandóságot hozzon fiatal unokaöccse életébe. Egy családi válság miatt végül Patti is kénytelen hazatérni és rendezni anyjával a múltbeli sérelmeit.
Egy rendkívül gazdag, idős férfit holtan találnak fejedelmi lakásán. A halál oka: szívroham. Az elbűvölő, gyönyörű fiatal nőt - aki utoljára látta élve - gyilkossággal vádolják. A gyilkos fegyver: a nő teste, amelyért érdemes meghalni. Frank Dulaney védőügyvéd hisz kliensének Rebecca Carlsonnak... egészen addig, amíg maga is őrülten bele nem habarodik. A legyűrhetetlen vonzalom végzetes szenvedélybe torkollik, s Frank egyre mélyebben zuhan Rebecca veszélyes világába. Dr. Alan Paley, az orvos mindent elkövet... de Rebecca sosem lesz az övé.
Tina Lehmann autószerelőként dolgozik, de közben arról álmodik, hogy popsztár lesz belőle. Egyik nap munka után belopózik egy tévéstúdióba a demókazettájával, és sikerül állást kapnia. Barátja, Stevie Dromberger, akit éppen elvittek katonának, nem nézi jó szemmel, hogy milyen éhes tekintetek üldözik a barátnőjét. Igazi haragra azonban csak akkor gerjed, amikor felmerül benne a gyanú, hogy Tina esetleg titokban Limahllal, a híres énekessel randevúzik...