Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

Egy lírikusan erőszakos western film, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. Egy csoport középkorú törvényen kívüli az amerikai-mexikói határon arra a felismerésre jut, hogy az idő ellenük dolgozik. Elhatározzák, hogy még véghez visznek egy utolsó akciót, mielőtt szögre akasztanák pisztolytáskáikat, és nyugdíjba mennének. Szerencsétlenségükre azonban meg kell küzdeniük a mexikói hadsereggel és egy csapat jótékony vadásszal, akiket a banda egy korábbi tagja vezet.

Josey Wales egyszerű farmerként élt családjával, távol a világ folyásától, saját tanyáján. Ám az amerikai polgárháború szele Josey-t sem kímélte: családját meggyilkolták, farmját felégették az épphogy átvonuló, válogatás nélkül pusztító csapatok. A békés farmer beállt a környék hírhedt banditái közé, hogy megkeresse azokat, akik tönkretették az életét.

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

1836-ot írunk. Az amerikaiak és a mexikóiak között elkeresedett küzdelem folyik Texas birtoklásáért. Santa Ana tábornok vezetésével nagy létszámú mexikói hadsereg indul észak felé. Csak egyetlen kulcsfontosságú erőd állja útjukat, a ferences rendi misszióból átalakított Alamo. 186 texasi katona és önkéntes néz szembe egy ötezer fős hadsereggel. A maroknyi ellenálló tizenhárom napon keresztül hősiesen védte az erődöt az óriási túlerővel szemben, sikeresen visszaverve a támadásokat. Áldozatvállalásuknak köszönhetően az amerikai hadsereg felkészülhetett a végső összecsapásra, mellyel eldönthette Texas sorsát.

A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.

Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket.

Amikor a Zachary klán tagjai elkezdenek a családjuk múltjával foglalkozni, felfedezik, hogy egyikük, Rachel valójában indián család szülötte, akit még kicsi gyerekként elraboltak a törzsétől. Amikor ez a tény napvilágra kerül, azonnal elszabadul a pokol. Az indiánok visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért.

Ez a film a bosszúról szól. Hannie Caulder (Raquel Welch) férjét megölték, házát felgyújtották, őt magát megerőszakolták. Az egy szál takaróba öltözött nő egy fejvadász nyomába szegődik, és addig nem hagyja békén, míg meg nem ígéri, hogy megtanítja lőni. Amíg elkészül Hannie speciális fegyvere, ő és Thomas Price (Robert Culp) kemény gyakorlással töltik napjaikat. Aztán elérkezik a nap, amikor a Clemens fivérek (Ernest Borgnine, Jack Elam és Strother Martin) nyomába erednek.

Robert Mitchum fegyverkereskedőt alakít, aki annak dolgozik, aki a legtöbbet fizet, legyen az "texas ranger" vagy könyörtelen mexikói diktátor. Végül dönt, de nem a hazaszeretet fűti, hanem a ranger gyönyörű felesége (Julie London) iránti szenvedély.

1875, az amerikai polgárháborúnak már egy évtizede vége, de még mindig nincs béke. Helyenként fellángolnak a harcok a bosszút forraló telepesek, elüldözött indiánok, tömegesen beszivárgó mexikóiak és a hadsereg között. Ráadásul a rendes hadsereg sem tudja fenntartani a rendet. A texasi kormányzó felkérésére önkéntes alapon szabadcsapatok szerveződnek árván maradt legényekből és veteránokból, akik a törvényesség határát nem egyszer átlépve harcolnak földjeik védelmében. Elsődleges célpontjuk John King Fisher, (Alfred Molina) a bandita, aki rettegésben tartja a határvidéken élőket.