(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.
1802-őt írunk. Horatio Hornblower hadnagy, Őfelsége Hírnév nevű fregattjának fedélzetén titkos úticél felé tart. A hajó parancsnoka Sawyer kapitány, háborús hős, aki azonban már csak árnyéka hajdani önmagának. A múlt eseményei megviselték, idegileg összeroppantották. Ám ezt sem ő, sem Dr. Clive, az orvosa nem ismerik el. Pedig Sawyer kapitány - nincs mit cifrázni ezen - teljességgel alkalmatlan a parancsnoki tisztség ellátására. Egymásnak elllentmondó utasításokat ad a legénységnek, csökkentett szolgálatot és dupla rum adagot engedélyez, indok nélkül büntet, és mindenkiben ellenséget szimatol. A hajón egyre nagyobb a fejetlenség. Hornblower és tiszttársai összefognának a rend érdekében, ám a parancsnok szavának ellenszegülni nem lehet, mivel az árulásnak minősül. Az áruló tisztre pedig hadbíróság és akasztófa vár...
Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.
Bonaparte Napóleon császárrá koronáztatja magát, és 1802-ben megküzd az angolokkal, osztrákokkal és oroszokkal.
Az élénk fantáziájú kisfiú, Kevin (Craig Warnock) egyszerű angol hétköznapjait éli. Egy nap azonban Kevin szobája furcsa látogatók állomása lesz, törpék érkeznek hozzá, akik egy olyan térképet csentek el a mindenség urától, amely felfedi az időlyukak hollétét. A furfangos időutazók arra akarják használni ezt a jogtalanul szerzett kincset, hogy kifosszák a történelem gazdag és híres szereplőit. Így kíséri el Kevin az apró banditákat Napóleon seregeihez, Robin Hood (John Cleese) erdejébe, Agamemnón (Sean Connery) palotáira és a balsorsú Titanicra. Mindeközben a sötétség erői szemmel tartják a szórakozott időutazókat, hiszen a gonosznak is fáj a foga a fontos térképre.
Edmond Dantes fiatal hajóst ellenségei politikai összeesküvés gyanújába keverik. A szerencsétlent eljegyzési vacsorájáról cipelik el If várába. Dantes 8 éven át sínylődik a börtönben, majd fogolytársa, Faria abbé "segítségével" megszökik, és hihetetlen gazdagsághoz jut. Visszatérve Párizsba nekilát, hogy leszámoljon három gyűlölt ellenségével...
Napóleon a tengeren is csapásra készül a britek ellen. Crawford kapitány (Alec Guinness) számára azonban az ütközet már megkezdődött. Ahhoz, hogy a vizeken győzzön, először saját hadihajója fedélzetén kell rendet teremtenie, s megfékeznie ellenlábasát, a brutalitásáról híres első tisztet, Scott-Padget-t (Dirk Bogarde). Miután Crawford a franciák elleni ütközetben megsebesül, a hajó irányítása Scott-Padget kezébe kerül. A legénység azonban fellázad az új kapitány ellen, s Vizard-dal (Anthony Quayle), az elszánt tengerésszel az élén, átveszi az uralmat a hadihajó felett. A lelkiismeretes Crawford-nak nem marad más választása, meg kell győznie Vizard-t, hogy csatlakozzanak a franciák ellen küzdő angol flottához. Mikor azonban a bosszúszomjas Vizard meggyilkolja Scott-Padget-t, a legénység tagjain a sor, hogy eldöntsék: saját életüket mentik, vagy a haza szolgálatába állnak.
Akárcsak egy tündérmese: Desirée Clary (Jean Simmons), egy marseille-i selyemkereskedő lánya a francia hadsereg legfiatalabb tábornoka, Bonaparte Napoleon első szerelme lett, majd egészen a svéd királyi trónig repítette sorsa. A történet 1794-ben indul Marseille-ben. Desirée Clary kegyeiért nemesek és katonatisztek versengenek, de ő az ifjú Napóleonnal (Marlon Brando), a "korzikai szörnnyel" bonyolódik szenvedélyes szerelmi viszonyba. Desirée családja viszont ellenezte egy újabb Bonaparte beházasodását a Clary családba. Napóleon viszont gyorsan hűtlen lett hozzá, miután megismerkedett Joséphine de Beauharnais-val, a sokak által kurtizánnak tartott dúsgazdag ifjú özveggyel. A kétségbeesett Desirée az öngyilkosságba menekül és éppen Napoleon jobbkeze, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok menteti meg attól, hogy a Szajnába vesse magát. A tábornok és Desirée 1798-ban összeházasodnak, és miközben Napóleon sorra aratja katonai sikereit és császárrá koronáztatja magát.
Napóleon meghalt. Halálával - ugyanúgy, mint életével -, megosztotta az embereket, ki örömmel fogadta a hírt, ki szomorúan. Hívei egy társaságban felidézik életét a kadétiskolától kezdve száműzetéséig, miközben nem csak a nagy hadvezér és a hódító képe bontakozik ki előttünk, hanem az emberé is, aki saját egyénisége foglyaként hadakozik a kihívott sorssal...
Az egyiptomi sivatagban az elemek uralkodnak. Az emberek számára a valóság hallucinációkkal keveredik, miközben a végtelen táj szépsége megigézi és szinte magába szívja őket. Lavinia Currier filmje Honoré de Balzac, a XIX. század első felében írott történetét dolgozza fel, melynek főhőse egy ifjú katonatiszt Napóleon hadseregéből, akit a Szahara forró szele az egész életét megváltoztató kalandba sodorja a sivatag legszebb és legveszedelmesebb ragadozójával: egy leopárddal. 1798-at írunk. Augustin Robert, aki kapitányi rangban szolgált Napóleon egyiptomi hadjáratában, a parancsot mindig a logika fölé helyezte. Neki kell megvédelmeznie azt a francia művészettörténészt, akit a francia császár azért küldött Egyiptomba, hogy térképezze fel az ország műemlékeit, templomait, hogy az európai felvilágosodás eszméit az ősi kelet bölcsességeivel társítsák. A francia katonák vandalizmusa, melynek során a Szfinxet is el akarják pusztítani, egymás ellen fordítja a parancsnokot és embereit.