A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...
A film a '70-es évek végén befutott posztpunk zenekar, a Joy Division énekesének és dalszövegírójának tragikusan rövid életét dolgozza fel. Ian Curtis mindössze 23 éves volt, amikor öngyilkosságot követett el. Curtis depresszióra való hajlama már kamaszkorában elzárja a családjától és a világtól. A naphosszat az ágyán fekvő, zenét hallgató, cigiző tinédzser versekben próbálja kifejezni gyötrő életérzését. Egy hirtelen jött szerelem felszabadítóan hat rá, és szinte még gyerekként összeházasodik Debbie Curtis-szel. A Warsaw nevű zenekart, amelyben énekel, időközben átkeresztelik Joy Division-re, és egyre sikeresebbek lesznek. A fiatal párnak gyereke születik, de kapcsolatukat már ez sem tudja megmenteni. Curtis egyre többet van távol, és beleszeret egy másik nőbe. Egészségi állapota romlani kezd, epilepsziás rohamaira nem kap megfelelő kezelést. A zenész képtelen feldolgozni a hírnév és a magánélet nehézségeit.
A címszereplő "bolond idegen" egy párizsi fiatalember, Stephane, aki kedvenc cigánydalának énekesnője után nyomozva egy romániai cigány faluban köt ki. A részeges öreg Izidor befogadja a házába és segít neki legyőzni a többiek gyanakvását. Kölcsönös vonzalom alakul ki Stephane és Sabina, egy csinos elvált fiatalasszony között, de kijön a börtönből Izidor fia, Adriani, aki kapcsolatban áll a helybéli maffiával.
Cecilia Kass egy erőszakos kapcsolatban vergődik egy gazdag és briliáns tudóssal, de egyszer csak úgy dönt, hogy megszökik és elrejtőzik. Tervében segítségére van a nővére, egy gyerekkori barát és annak lánya. Amikor erőszakos exe öngyilkosságot követ el, és hatalmas vagyonának egy jelentős részét feleségére hagyja, Cecilia arra gyanakszik, hogy férje halála csak színjáték volt. Amikor az események sora halálos fordulatot vesz, Cecilia elméje kezd megbomlani, miközben kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy kísérti őt valaki, akit senki sem lát..
Az ördögi Gyűjtő állandóan a vándormadár Brayker nyomában van, mivel meg akar szerezni tőle egy kulcsot. Nem közönséges kulcsról van persze szó, hanem arról, amivel meg lehet akadályozni, hogy a sötétség erői kijussanak a kriptából. A keresés során a Gyűjtő megidéz egy csapat halottat, s hívására azok felbukkannak a mélyhűtőből, hiszen még nem temették el őket. A galád gyülekezet egy lerobbant hotel szállóvendégeit akarja hatalmába keríteni, de azok nem hagyják magukat. Megfelelő mennyiségű vérrel, automata fegyverekkel, meg némi józanésszel felszerelkezve az erősakaratú (és gyomrú) Jeryline segítségével megkísérlik megsemmisíteni a pokol ármádiáját.
Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Főleg asszonyokat és gyerekeket ragad el, s már legalább száz áldozatot marcangolt szét. A király értesül a lakosság körében növekvő pánikról, ezért odaküldi legkiválóbb katonáit, hogy keressék meg a szörnyet és végezzenek vele. Grigoire de Fronsac, a ragyogó ifjú természettudós és irokéz indián vértestvére, Mani - akivel akkor találkozott, amikor Amerikában szolgált - rájönnek, hogy a király katonái képtelenek megtalálni a szörny nyomát Gévaudan sűrű erdőiben, ezért Grigoire-nek kell utána erednie.
Nem messze valamitől, ami leginkább egy meteor maradványaira emlékeztet, Grant (Michael Rooker) és Brenda (Elizabeth Banks) nyálkás és visszataszító "valamibe" botlik. Egyszer csak a massza életre kel, ráveti magát Grantre. Grant átalakulásának jelei azonnal észrevehetők lesznek. Ahogy telnek-múlnak a napok, Grantből lassan kiveszik minden emberi és egy vérszomjas lénnyé változik. Azonban nem Grant jelenti az egyedüli problémát. Az egykori üzletember meztelen csigák tucatjainak ad életet, melyek megfertőznek mindenkit, akikre csak rá tudják tenni a szívókáikat.
A laboratórium egy eldugott sivatagi kisvárosban van, a kísérletek gőzerővel folynak. A doktoroknak már sikerült elérniük, hogy kikísérletezett anyag hihetetlenül gyors növekedést eredményez az állatokon, de az embereket még pár napon belül megöli. Két orvos áldozatul is esik a készítménynek, de egyikük még utolsó perceiben bosszút akar állni a vezető kollégáján, és eközben felgyújtja a laboratóriumot, ahonnan kiszabadul az egyik kísérleti alany: egy egyre nagyobbá váló tarantellapók...
A történet az embergyermek, Maugli felcseperedését követi, akit egy farkasfalka nevel fel India dzsungelének mélyében. Lassacskán megtanulja a dzsungel gyakran nagyon kemény szabályait, mégpedig Balu a medve és Bagira a párduc segítségével. A dzsungel állatai maguk közé tartozónak fogadják el, Sir Kán, a félelmetes tigris kivételével. De lehet, hogy nem is a dzsungel a legveszélyesebb, amikor Mauglinak meg kell küzdenie emberi származásával.
Violet (Piper Perabo) arról álmodik, hogy sztár lesz. Gitárral a kézben, saját dalait énekelve szeretne a reflektorfénybe kerülni, így New Yorkba költözik. Ám nem kapkodnak érte, ezért munkát vállal egy kocsmában, melyben öt lány dolgozik. Lassacskán rájön, hogy a Sakáltanyán megtalálta azt, amit keresett. Ez a kocsma ugyanis különleges hely: itt csak nők dolgoznak, a vendégek természetesen csak férfiak, akik azért jönnek, hogy a lányok magánszámaira tomboljanak, megfeledkezve a világról, miközben dübörög a zene. Öt gyönyörű lány: New York a lábaik előtt hever és ők nem haboznak elvenni azt, amit megkívánnak.
1942-ben járunk. Misha, a fiatal zsidó lány orosz anyjával, Gerusával és német apjával, Reuvennel egy kis házban rejtőzik el a németek elől valahol a belga Ardennekben. Nyugalmuk nem tart sokáig: a nácik elfogják Misha szüleit, a lány pedig egy német családhoz kerül, melynek könyörtelen feje állatként kezeli őt. Később valamivel jobbra fordul a sorsa, mikor befogadja őt az öreg Ernest és annak kissé zilált felesége. A barátságos öregembertől egy iránytűt is kap, valamint azt a hírt, hogy a szülei egy munkatáborban vannak valahol keleten. Mikor az öreg párt letartóztatják Misha rejtegetése miatt, a lány az erdőbe menekül, és kelet felé veszi az irányt, hogy megtalálja családját.
Lilly szörnyű körülmények között - farkasok közt, egy sötét erdőben - jön a világra. Édesanyja szülés közben meghal. Lilly kétségbeesett édesapja, Lord Hoffman, szeretetét életben maradt lányára vetíti ki, akit pánikszerűen óv mindentől. Néhány év elteltével Lord Hoffman, úgy dönt, újra megházasodik. Újdonsült felesége, Lady Claudia, betegesen féltékeny Lily-re és titokban a haláláért imádkozik. Végül "felbérli" a tulajdon öccsét, hogy ölje meg a mostohalányát, és bizonyíték gyanánt hozza el a szívét. A férfinak azonban megesik a szíve a lányon, és életben hagyja. Lily az erdőben, néhány útonálló barlangjában lel menedékre. Lady Claudia viszont nem nyugszik, míg a saját szemével nem látja Lily, vagyis Hófehérke, holttestét.
A film egy 1942-ben készült klasszikus remake-je ezúttal Nastassja Kinskivel a főszerepben. A párducemberek legendája a régi időkbe vezet vissza. Ekkor a férfiak feláldozták asszonyaikat a leopárdoknak, akik velük háltak... A gyönyörű Irena találkozik fivérével Paullal, akit négyéves kora óta nem látott. Irena felfedezi testvére szörnyű titkát, Paulnak fekete párducként embereket kell ölnie ahhoz, hogy ismét ember lehessen. Paul azt állítja csak egymást szerethetik és Irena is az ő fajtájából való. Irena szexuális ébredése nyomán felfedezi magában a titkot, ő is több mint szerető, de kevesebb mint ember. Azonban hajlandó lenne mindent feláldozni szerelméért, Oliverért. Megkezdődik a küzdelem.
Harcedzett zsoldosok veszélyes küldetésre indulnak a háború sújtotta Kelet-Európában. Kegyetlen ellenféllel találják szemben magukat, amely az elpusztíthatatlannak tűnő katonákat pillanatok alatt tehetetlenül sikoltozó áldozatokká változtatja. A kommandó egy régi náci bunkerbe húzódik vissza, ahol a II. világháború idején német tudósok emberfeletti képességgel rendelkező szuperkatonák létrehozásán fáradoztak. A kísérletek áldozatainak megcsonkított maradványai mellett a zsoldosok újabb szörnyűségre bukkannak: egy túlélőre. Vérszomjas ellenség ront rájuk, amely borzalmas titkot védelmez: valamit, amivel hamarosan az egész világnak szembesülnie kell.
Lawrence Talbot a zaklatott lelkű nemesembert, aki visszatér a családi farmra, mikor a fivére menyasszonya ) arra kéri, találja meg elveszett szerelmét. Atyjával (Anthony Hopkins, A bárányok hallgatnak) közösen Talbot elindul, hogy meglelje bátyját, de helyette egy vérszomjas bestiát talál, amely könyörtelenül irtja a környékbeli falvak lakóit, és ezzel magára vonzza Aberline (Hugo Weaving, Mátrix), a Scotland Yard rettenthetetlen felügyelőjének figyelmét. Mikor a kegyetlen teremtmény utáni hajsza rémálomba illő fordulatot vesz, Talbot kénytelen szembesülni saját rémületes végzetével.