A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

A kilencéves Calogero New York olaszok lakta negyedében, Bronxban él a szüleivel. Apja, a buszvezető Lorenzo vasszigorra neveli őt, de egyúttal igyekszik a legtöbbet nyújtani neki és megóvni az utca kegyetlenségétől. A fiú szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, de a rendőrök erőteljes ráhatása ellenére sem hajlandó azonosítani az elkövetőt. A helyi keresztapa, Sonny felfigyel a srác bátor tettére, és védőszárnyai alá veszi a gyereket. Calogero hamarosan a maffia nagykutyái között találja magát és apjaként kezdi tisztelni a törvényen kívüli Sonnyt. Fia megóvása érdekében Lorenzo nem fél szembeszállni a város rettegett gengszterével, de ekkorra már kérdésessé válik, hogy melyikük képes nagyobb hatással lenni a könnyen befolyásolható Calogeróra.

Spanyolország, 1944. A polgárháború véget ért, de a hegyekben még harcolnak a gerillák. Carmen (Ariadna Gil) kislányával, Oféliával (Ivana Baquero) új férjéhez, a hideg, kegyetlen és autoriter Vidal (Sergi López) kapitányhoz költözik, aki Franco seregében szolgál. Ofélia nem szenvedheti az új életét, így a ház mögött felfedezett rejtélyes labirintusba menekül. Pán - védelmezője és vezetője - egy mesebeli figura meggyőzi, hogy a kislány egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője. Hogy az elveszett igazságot megtalálja, Oféliának három próbát kell kiállnia, olyanokat, melyekre senki nem készítette fel.

Brooklyn lepusztult negyedének egyik utcasarkán áll a környék egyetlen fehér üzlete, az olasz származású Sal pizzériája, amit a két fiával vezet. Szemben vele a szorgalmas dél-korei házaspár kereskedése. Egy képkiállítás miatt a fekete fiatalok bojkottot akarnak hirdetni a pizzázó ellen. A nagy kánikulában pattanásik feszülnek az idegek, mígnem az olasz elveszti önuralmát, és összetöri az egyik fekete rádió-magnóját. Elszabadul a pokol, a kiérkező rendőrök megölik az egyik feketét. Társai bosszúra szomjaznak.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

A címszereplők már nyolcévesen szerelmet vallanak egymásnak. A gyerekek hisznek a szerelemben első látásra, de nem gondolják, hogy egymás iránti érzelmeik fogják meghatározni egész életüket. A sors úgy hozza, hogy mostohatestvérek lesznek, mert a fiú özvegy édesanyja hozzámegy a lány elvált édesapjához. A kamasz Otto elhagyja édesanyját, Annához és az apjához költözik. Anyja haldoklik, Otto ebbe nem tud beletörődni, és mély depresszióba esik. A szerelmesek szétválnak, a fiúból pilóta lesz, a lány pedig a távoli Finnországba költözik. Ennek ellenére útjaik ismét keresztezik egymást.

Eisenheim, az ünnepelt mágus nem csak egész Bécset kápráztatja el mutatványaival, hanem az ambiciózus Leopold herceget, Ferenc József fiát is. Ám amikor Leopold menyasszonya, Sophie megpillantja gyerekkori szerelmét, Eisenheimet, és újra fellobban iránta a tűz, a herceg érdeklődése megszállottsággá válik. Uhl, a város főfelügyelője hirtelen egy sokkoló bűncselekmény kellős közepén találja magát, és miközben Leopold megbízásából egyre közelebbről figyeli a mágust, Eisenheim élete legnagyobb és legmesteribb trükkjét készül végrehajtani.

Xavier 25 évesen Barcelonába indul, hogy befejezze a közgazdasági egyetemet és megtanuljon spanyolul. Szüksége van erre a nyelvre, hogy betölthesse az apja egyik barátja által a gazdasági minisztériumban felkínált állást; azonban tervéért fel kell dobnia Martine-nal, barátnőjével négy éve tartó kapcsolatát. Elutazik és szorgos keresés után végre talál Barcelona központjában egy lakást, amit hét különböző országból érkezett bérlőtársával kell megosztania egyikük olasz, másikuk angol, svéd, dán, német, spanyol és török. Itt ismerkedik össze Isabelle-lel, akibe hamar beleszeret és egy különleges év veszi kezdetét. (port.hu)

Öngyilkos lett Paul felesége. A középkorú, kiüresedett lelkű amerikai céltalanul bolyong Párizsban, közös emlékek után kutatva. A francia Jeanne húszéves, egyetemista lány, akiről a filmrendező barátja portréfilmet akar készíteni. A véletlennek köszönhetően a két ember útja egy régi ház kiadó lakásában keresztezi egymást, melyben Paul a felesége elvesztése miatt érzett kétségbeesését váratlan és vadul szenvedélyes szeretkezésben vezeti le. Miközben mindketten élik külön életüket, a lakás állandó találkahelyük lesz. Paul és Jeanne sajátosan alakuló kapcsolata szükségszerűen tragédiába torkollik. A hetvenes évek egyik botrányfilmje.

April önfejű, határozott lány, aki szakítva a konzervatív nézeteket valló családjával, New Yorkban kezdett új életet. Hálaadás napja alkalmából vacsorára hívja Pennsylvániában élő családját. A nagy nap reggelén kiderül, hogy nem működik a sütője. Körbejárja a szomszédait, mire Eugene és Evette megengedi neki, hogy használja a sütőjüket. Miközben April kétségbeesetten próbálja elkészíteni az ünnepi vacsorát, a családja útközben a lányuk életstílusát kritizálja.