Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

A Hudsucker cég virágzik, az elnök mégis öngyilkosságot követ el. A mamutvállalat nagyfőnöke nemes egyszerűséggel kisétál a toronyház legfelső emeletének ablakán. Ezután az alelnök, Mussburger a saját érdekében úgy dönt, tönkreteszi a céget, hogy aztán olcsón felvásárolhassa. Terve valóra váltásához elegendő, ha egy feltűnően gügye alakot neveznek ki a cég elnökéül. Kiemel hát vezetőnek egy ügyefogyott fiatalembert, Norville Barnest, az alagsori postázóból. Barnes azonban olyan meghökkentő ötletekkel áll elő, amelyek a cég felvirágoztatásához vezetnek.

A sarkvidék az elmúlt években biológiai katasztrófák színhelye volt. A karibuk, a kanadai rénszarvasok, amelyeknek száma néhány éve még milliókra rúgott, szinte teljesen kipusztultak. Egy kormány hivatal biológiai jelentés elkészítését rendeli el, amely tudományosan igazolná a feltételezett tettes kiirtását, amelyet a történetek, mítoszok és legendák ádáz gyilkosként ismernek. Neve: Canis Lupus, a farkas. A rendkívüli nehézségek miatt soha egyetlen tudós sem figyelte meg ténylegesen, hogyan támadják és ölik meg a farkasok a karibukat. Így hát a Lupus kutató program főfeladata az volt, hogy valaki elutazzék a sarkvidékre, kövessen egy farkas falkát és részletesen figyelje meg viselkedésüket.

Angélique, a hóbortos diáklány számára a szerelem egyet jelent Loic nevével. A 35 éves orvos azonban nős és hamarosan apa is lesz. Sok akadály áll tehát a boldogság útjában, de mit számít az? Ha szeretünk valakit, reményben élünk: szenvedélyesen, őrülten, s akár szélsőséges tettek elkövetésétől sem riadunk vissza. Ennyi a történet, vagy legalábbis úgy tűnik. De egy egészen más szemszögből nézve ugyanaz a szerelem egészen másmilyennek látszik. És aztán a záró képsorok persze megcáfolni látszanak minden korábbi elképzelésünket.

Roger Ferris CIA-ügynök céltudatos és bátor ember, nem fél senkitől és semmitől. Életét a jó ügyért folytatott harcra tette fel. A cég veteránja, Ed Hoffman viszont otthonról, a laptopja segítségével irányítja a terepen mozgó emberét. Ferris hamarosan új feladatot kap, el kell kapnia a terroristavezért. Az akció során együtt kell működnie a jordán titkosszolgálattal, meg kell próbálnia beépülni a terrorista szervezetbe. Ferris a fél világon keresztül üldözi emberét, ám minél közelebb kerül hozzá, annál több ellentmondásba és hazugságba ütközik. Rájön, hogy igazából csak önmagára számíthat.

Az amerikai focista Joe Pendleton kezd kiöregedni a játékból. Minden vágya, hogy a bajnoki döntőben játszhasson. Végül eljön a nagy pillanat, beválasztják a döntős csapatba. A meccs előtt azonban elüti egy teherautó és meghal. Azaz csak majdnem: az őrangyala ugyanis végzetes hibát követett el, tévedésből idő előtt viszi föl a mennybe. Amikor Joe ezt megtudja, mindent elkövet, hogy a hibát orvosolják az égiek. Mivel a porhüvelyét már elhamvasztották, Joe egy meggyilkolt milliomos testében kel új életre.

Mi lenne akkor, ha Hitler megnyerte volna a háborút és egész Európát a markában tartaná? Például az, hogy 1964-ben a hitleri Németország és az Egyesült Államok arra készülne, hogy újra felvegyék egymással a diplomáciai kapcsolatot. Miközben a világ szorongva várja a történelmi pillanatot, az SS egyik detektívje, Xavier March egy politikai gyilkosság tettesének leleplezésén dolgozik. A Gestapo azonban mindent elkövet, hogy leállítsa. March megszállottan ki akarja deríteni az igazságot ezért szövetkezik egy mindenre elszánt amerikai újságírónővel. Xavier March és Charlie Maguire olyan titok birtokába jut, amely megrengetheti a Harmadik Birodalmat.

Harry Mitchell, a Los Angeles-i gyáros divatos autó, gyönyörű ház és a városi tanácsi tagságra pályázó felesége élete is megrendül, amikor három álarcos zsaroló jelenik meg Harry és fiatal szeretője videokazettájával, és 105 000 dollárt akarnak érte. A felesége politikai ambícióinak védelme érdekében Harry nem megy a rendőrségre; ehelyett mosolyog rajta, aztán nem fizet. Bem hagynak fel követeléseiknek, így Harry támadásba kezd, felkutatja őket, és megpróbálja őket egymás ellen fordítani. Szociopátia úrnő és a banditák vezetője Alan erőszakkal válaszolnak: Harry feleségét fenyegetik. Harry kifizeti Alant, vagy talál más megoldást?

Sophie Hartley boldog családanya, de egy nap furcsa érzés keríti a hatalmába. Úgy érzi, hogy férje gyönyörű asszisztense, Mara a helyére pályázik, és el akarja lopni az életét. Érzéseit megosztja férjével is, de ő nem veszi komolyan felesége gyanakvását. Sophie teljesen megzavarodik: paranoiás félelem az egész vagy tényleg valaki a helyére akar lépni? A fojtogató érzés már-már a rögeszméjévé válik, és amikor rájön az igazságra, legfélelmetesebb álmai egyszerre valósággá válnak.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.

Henri Roubier nem tiszteli a szabályokat, még azokat sem, amelyeket ő maga állít fel, pedig erre igen nagy szüksége lenne, hiszen olyan vállalkozás élén áll, amely neki is szép pénzt hoz a konyhára. Egy szép napon, amikor útközben felvesz az autójába két stoppost, baleset éri, s a kocsi belezuhan egy szakadékba. Ám szerencsére egy fa tetején köt ki - nagyon kényes egyensúlyi állapotban. A három véletlen összehozta útitárs megpróbál nyugton maradni mindaddig, amíg meg nem érkeznek a tűzoltók. A probléma csak az, hogy a balesetnek nem volt tanúja, nincs aki jelentse az esetet. Amikor végül mégis megérkezik a segítség, akkor sem megy minden simán. A helyzetet tovább rontja, hogy jelen van a mindenható televízió is.