A bosszú megszállottja angyali külsejű és vörössel festi a szemét Park Chan-wook Bosszú-trilógiájának záródarabjában. A film veszélyes utazásra hív egy saját erkölcsi kódex szerint élő nő lelkének legmélyére. Lee Geum-ját tizenhárom év börtönre ítélték egy hatéves kisfiú elrablásának és meggyilkolásának bizonyítatlan vádja miatt. Az egyszerre gyermekien naiv és ördögien bölcs Geum-ja nem sok időt pazarol arra, hogy belopja magát a többi rab szívébe. A stricijét megfojtó volt prostituálttól az idős észak-koreai kémnőig minden egyes cellatársban csupán eszközt lát ahhoz az aprólékosan kidolgozott, rafinált bosszútervhez, amelyet szabadulása utánra tartogat.
Henry egy nyomorúságos garzonban él a lepusztult iparnegyedben. A visszahúzódó fiatalembert szélsőséges kapcsolat fűzi egy hisztérikus lányhoz. Amikor megtudja, hogy Mary teherbe esett, beleegyezik, hogy elveszi a lányt, aki hozzáköltözik. Hamarosan megszületik a babájuk, egy ocsmány kinézetű, fülsértő hangon síró mutáns, hüllőszerű lény. A rideg valóság elől Henry a fantázia birodalmába menekül. Egyik szürreális látomásában a feje leválik a nyakáról, és műhelyben kerül, ahol a ceruzák végén lévő radírokat csinálnak belőle. Végül Harry végez a lénnyel.
A rossz uralkodó a boszorkányságot és a gonosz szellemeket használja fel, hogy az embereket félelemben tartsa. De terrorja uralkodása ellen felkeltek az emberek.
Texas legtüzesebb DJ-jének, Jungle Julia-nak az alkony leszállta azt jelzi, hogy eljött a lazulás ideje két legjobb barátnője társaságában. A három szexi bombázó beleveti magát az éjszakába, megbolondítva és felgerjesztve a bárok törzsközönségének vágyait. Ám a feléjük irányuló figyelem közül nem mindegyik mondható ártatlannak. Valaki titokban minden lépésüket követi. Stuntman Mike, a sebhelyes arcú, cserzett bőrű férfi, gyilkos pillantásokkal fixírozza őket felturbózott autójának kormánya mögül. A lányok sörük felett ülve nem is sejtik, hogy a parkolóban, pár méterre tőlük, Mike már túráztatja halálos fegyverét, végzetes masináját.
Libby Parsons-nak mindene megvan - jóképű, gazdag férje, akit szeret, egy fia, akiért mindketten rajonganak, csodálatos otthona Seattle közelében, és remek barátaik, akikre mindig lehet számítani. Idillikus élete azonban hirtelen rémálommá válik, amikor férje, Nick egy romantikus hétvégi vitorlázás során eltűnik a hajó fedélzetéről, és Libby-t vádolják a meggyilkolásával. Libby-t elítélik és börtönbe zárják, legjobb barátnője pedig eltűnik a kisfiával. A nő később kideríti, hogy mindketten San Franciscóban élnek Nick-kel, aki megrendezte a saját halálát, majd új személyazonossággal új életet kezdett. Egy jogásznő rabtársa azonban némi vigasszal tud szolgálni a végsőkig kétségbeesett Libby számára: amikor szabadon engedik, nyugodt lélekkel megölheti Nick-et, akár a Times Square közepén, mindenki szeme láttára, ha akarja, hiszen senkit nem lehet kétszer perbe fogni ugyanazért a bűnért. Az kettős kockázat lenne...
James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.
Sir Robert Cargave, a fiatal és sikeres londoni orvosprofesszor egy messziről jött, „S” betűs pecséttel ellátott levél olvastán csapot papot otthagyva útnak indul, hogy végre ismét találkozhasson egykori kedvesével, aki valahol Kelet-Európában, Drakula várától délre a titokzatos Sardonicus báró feleségeként szomorkodik. Ekkor még nem sejti, hogy önként és dalolva sétál bele a Sardonicus állította csapdába: a kastély fura ura (Guy Rolfe, a DOLLS játékkészítője) a paralízisek kezelése területén új eredményeket elért orvostól várja gyógyulásának utolsó esélyét...
A rendőrséget 1973. augusztus 20-án egy isten háta mögötti tanyára vezényelték Travis megyében, Texasban. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az olyan vérfagyasztó volt, hogy egész Amerikát sokkolta és rémületbe ejtette. 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták itt, sokak szerint minden idők legszörnyűbb, többszörös gyilkosságának helyszínén. Az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került. A megtörtént esetet feldolgozó, A texasi láncfűrészes hátborzongató utazásra hívja a nézőt. A főként reklámfilmeket rendező Marcus Nispel az 1974-ben készült, s hazánkban bemutatásra nem került, ma már klasszikusnak számító The Texas Chainsaw Massacre című film remake-jét készítette el. A film érdekessége, hogy az 1974-es filmet szintén Daniel Pearl fényképezte.
Nico Toscani nyomozó maga a megtestesült titok: olasz származású bevándorló, aki Chicagóban nõtt fel, Japánban sajátította el a harcművészetet, dolgozott a CIA-nak, megjárta Vietnamot, szeretõ férj és apa. De amikor megtudja, hogy hatalmas kábítószer-szállítmány várható, nem tud leállni. Anyag helyett azonban robbanószert találnak, méghozzá olyan típusút, amit Nico még Vietnamból ismer. Ezért is éri olyan váratlanul fõnökei döntése: a gyanúsítottakat elengedik, Nicótól pedig elveszik az ügyet. Aztán egy nap fõnöke elveszi szolgálati fegyverét és rendõrjelvényét. Nico persze felveszi a kesztyűt.
Két belevaló bűnöző csaj (Karen a forradalmár és Lee az exprosti) megszökik a börtönből. Össze vannak láncolva, ki nem állhatják egymást, de mégis együtt kell működniük, hogy sikerüljön célba érniük, mielőtt a nyomukra bukkannak. Ez nem is olyan könnyű, mert a rendőrségen kívül őket üldözi egy felbérelt banda, de nyomukban vannak Karen forradalmár barátai és Lee dühös főnöke is...állig felfegyverezve.
Az akciófilm középpontjában egy olyan egykori katonákból, ügynökökből, bűnözőkből és kalandokat kereső civilekből áll, akik valamilyen nemes cél érdekében mindenáron teljesítik megbízásukat és levadásszák a rosszfiúkat. Akcióik során Los Angeles-től Irakon át Örményországon és Oroszországon keresztül mindenhol megfordulnak.