Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Miközben sikeresen visszahódították otthonukat Smaugtól a sárkánytól, Zsákos Bilbo és barátai akaratlanul is halálos veszedelmet szabadítottak a világra. A dühöngő Smaug nőket és gyerekeket sem kímélve támad Tóvárosra. Mindeközben a visszaszerzett kincsektől megrészegült Tölgypajzsos Thorin Bilbo erőfeszítései ellenére hátat fordít barátainak és elárulja őket. Ennél azonban jóval nagyobb veszélyek is leselkednek a hobbitra és barátaira.

A Gyilkos kobold ismét felébred álmából, hogy egy társaság életére törjön.

1530-ban Francisco Pizarro Peruba indul, hogy megtalálja az arany birodalmát. Egyik alkalommal sikerül elfognia Atahualpát, az inka királyt, akinek szabadságot ígér cserébe egy teremnyi aranyért.

A detektívek királya az 1890-es években utazik el New Yorkba, hogy megakadályozza egy Moriarty nevű bűnöző megátalkodott tervét, aki meg akarja csapolni a világ aranykészletét. Holmes a nagyvárosban találkozik elveszett régi szerelmével, Irene Adlerrel, aki legalább annyira megbízhatatlan, mint amennyire szép. A filmben a nyomozó jól ismert borotvaéles eszmefuttatásai mellett személyiségének egy mélyebb és sötétebb oldalát is megismerhetjük. Sherlock Holmes szerepében Roger Moore-t láthatjuk.

Gringo és Luca, a két csavargó, amikor felszállnak a Durangóba tartó vonatra, még nem sejtik, hogy rablótámadás készül. A páncélszekrényt elrabolják, de a kulcsai Gringo és Luca kezébe kerülnek, akik elhatározzák, hogy megszerzik maguknak a zsákmányt. Kalandjaikat tisztes távolból követi egy ismeretlen amerikai, aki egészen különleges fegyvertárral rendelkezik.