Silvia, a fiatal bájos lány, édesanyjával és öccsével egy autópálya melletti spanyol kisvárosban él. Az anya a helyi bordélyház vezetéséből próbálja eltartani a családot. A város kulcsfontosságú ipari központja a fehérneműgyár, amely Conchita és a férje tulajdona. A házaspár kamaszkorú fia, José, ki akar szabadulni anyja zsarnoki hatalma alól. A fiú Silviaval randizik, együtt tervezgetik közös jövőjüket, amikor a lány váratlanul teherbe esik. A fiú anyja ellenzi ezt a kapcsolatot, Silvia származása és családjának rossz híre miatt. Mindenáron szét akarja választani a fiatalokat, ezért felbérli a macho Raúlt, hogy csábítsa el lányt. A feladat azonban nem lesz egyszerű.
Adam Sorenson (Paul Rudd) egy félénk, szégyenlős a külsejére nem sokat adó diák, aki részmunkaidőben egy múzeumban dolgozik. Itt találkozik Evelynnel, a művészettörténetet tanuló diáklánnyal. Kapcsolatuk hatására Adam sok változáson megy keresztül, mely mind külsején mind a viselkedésében megmutatkozott, ami már szemet szúrt barátainak is. Evelyn igyekezett Adam-et minél jobban átalakítani, aki nem is gyanította, hogy ez miféle célt szolgál valójában.
Van egyszer egy fiatal, jóképű, ámde naiv fiatalember. Másodszor adva van egy másik, nem kevésbé jóképű férfi. Sőt van harmadik is, a szívtipró bérgyilkos, akinek a kettesszámú férfit kellene meggyilkolnia. Az egyes számú hős, a fiatalember szerelmes egy lányba. Kérdés azonban, hogy a végzet asszonya viszontszereti-e őt, utálja-e a kettesszámú hőst és ismeri-e egyáltalán a harmadikat? Van aztán még egy asszony, aki mindent lát. Ő a szemtanú. Szex és hatalom. Kegyetlenség és frusztráció. Szenvedély, vágy és kétségbeesés. Veszély! Veszély! Veszély...
Raphael (Maurice Ronet) akit gyerekkorában örökbefogadott de Lorris család ezáltal megadatott neki hogy úgy játsszon az úri kisasszonyokkal ahogy csak a kedve tartja. Éhsége sosem csillapodik még akkor sem mikor az egyik megunt kedvese Francesca felakassza magát. Már másnap reggel a misén a megözvegyült Aurornak (Francoise Fabian) teszi a szépet. Most talán Raphaelnek nincs is olyan könnyű dolga, az asszony elcsavarta a fejét, viszont neki esze ágába feladni bohém életvitelét...
A cím a szerelem híres-hírhedt tankönyvére utal, amelyet kétezer éves szanszkrit szövegek alapján írt egy indiai tudós a negyedik században. A film maga azonban a 16. században játszódó romantikus mese, amely szerelemről, féltékenységről, rivalizálásról, életről és halálról szól. Tara hercegnő és Maya, a szegény szolgálólány, gyerekkoruk óta játszótársak, szinte együtt nevelkednek. De amikor az ambiciózus Maya elcsábítja Tara királyi férjét a nászéjszakájukon, elzavarják a háztól. Kalandos fordulatok után mégis a főúri udvarba kerül, s újra vetélytársa lesz Tarának. De Maya már mást szeret...
A velencei Carla Borin Londonba érkezik és lakást keres, amit szeretne megosztani szerelmével a diák Matteo-val. Szerencséjére vagy szerencsétlenségére összetalálkozik az ügynökség vezetőjével a leszbikus Moira-val, akinek azonnal megtetszik a lány és bizonyos szolgáltatások fejében a lakás bérleti díját tekintve kedvezményes összegben állapodnak meg. Amikor a pillangós-bugyi és az álmoskönyv keresése közben az amúgy is féltékeny Matteo ráakad néhány levélre és fényképre, ami Carla-ról és egykori szerelméről Bernard-ról a Velencében a napsütötte tengerparton készült, a diák teljesen maga alá kerül. Az ideges és amorális Carla pedig sorra létesít idegenekkel futó kapcsolatokat. Amikor Matteo Londonba érkezik, először számon kéri a lányon az őt ért sérelmeket - ami a tengerparton történt az már arra az időre esett, amikor ők már jártak - majd arra a következtetésre jut, hogy az a vágy amit Carla iránt érez sokkal fontosabb, mint a beteges féltékenysége.