1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....

A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.

Victor Tukán nem az előítéletek embere. Legyen az ember színesbőrű, zsidó vagy arab, a francia gyárost mindez nem zavarja - egészen addig, amíg mindenki marad a saját hazájában. A sors azonban úgy hozza, hogy Victor, útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, melyek megkérdőjelezik megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges sofőrje, Salamon valójában zsidó. Majd őt nézik négernek, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek és amikor Victor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat.

A fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg, tiroli birtokán. Életük békés, nyugodt elzártságban töltik napjaikat. Nem ér el hozzájuk az osztrák birodalom zaja és úgy tűnik soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, Zsófia királynőtől. A császár édesanyja ugyanis ki szeretné házasítani a fiát és választása Sissi nővérére esett. Az örömtől repeső császárnőjelölt, édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezdenek, hogy részt vegyenek azon a bálon, amit Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A két fiatal egymásba szeret és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet.

A csillogó 50-es években, a háború utáni Londonban Reynold Woodcock, a híres szabó és nővére, Cyril a brit divatvilág központi figurái: ők öltöztetik a királyi családot, a filmsztárokat, az örökösnőket, a felső tízezer tagjait, az első bálozókat és a rutinos dámákat a Woodcock Ház sajátos stílusában. Nők jönnek és mennek Woodcock életében, akik ihletet és társaságot biztosítanak a megrögzött agglegénynek, míg össze nem találkozik egy fiatal, magabiztos nővel, Almával, aki hamarosan az élete állandó részévé válik, mint múzsa és szerető. Reynold eddig pontosan megtervezett és mintaszerűre szabott életét szép lassan szétzilálja a szerelem…

A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.

A mesésen szép India színes forgatagában egy furcsa esküvő vendégei vagyunk. A gyönyörű Aditi megy ma nőül ahhoz a férfihoz, akit a család választott a számára, miközben kénytelen búcsút mondani szeretőjének, a nős TV producernek. Láthatjuk: régi és új, a hagyomány és a modern világ szelleme keveredik a filmben - monszun idején, annak minden aromájával, fülledtségével. A világ minden tájáról Új-Delhibe sereglik hát a rokonság, hogy a fiatal pár egybekelését méltóképp megünnepeljék: a pandzsábi kultúrára annyira jellemző érzelemgazdagság, sikamlósságra hajlamos szabadszájúság, a zene és a tánc szeretete hatja át az ünnepet. Egy ágas-bogas közösséget látunk, amely páratlan mohósággal habzsolja az életet, miközben a köztük lévő viszonyok szinte átláthatatlanok és rejtélyekkel terhesek.

Charles és Carrie egy esküvőn pillantják meg egymást és a fiú úgy érzi, hogy Carrie a legvonzóbb nő, akivel valaha is találkozott az életében. Egy önfeledt és szenvedélyes éjszakát töltenek együtt, majd elbúcsúznak egymástól. Két hónap múlva azonban ismét találkoznak egy másik esküvőn, ahol Carrie bemutatja Charles-nak a vőlegényét. Tíz hónappal később Charles a saját esküvőjére készülődik. Carrie is megérkezik és közli a fiúval, hogy elvált. Charles életének legnehezebb döntése előtt áll. Mindjárt oltár elé kell vezetnie a menyasszonyát, ő pedig Carrie-t szereti.

Costa görög, Bobby szerb, Gabriel török: egy bandához tartoztak Hamburg rosszhírű Altona negyedében. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Azonban mióta Gabriel kijött a börtönből, minden megváltozott. A "Török" felnőtt akar lenni, és beszáll testvére taxi-vállalkozásába. Barátai csak akadályozzák a polgári élet megkezdésében. Főleg Bobby, aki még mindig maffiózó karrierről álmodozik. Csak Alice, Bobby barátnője érti meg Gabrielt - jobban, mint a saját barátját.

Greg Beckur fülig szerelmes barátnőjébe, Pambe, és kész rá, hogy feltegye a nagy kérdést. Amikor a lánykérést félbeszakítja egy telefon Pam húgától - aki közli, hogy férjhez megy -, Greg rájön, hogy Pamela kezéhez a lány apján, a félelmetes Jack Byrneson át vezet az út. Amikor New Yorkba utaznak Pam húgának esküvőjére, Greg úgy érzi, ez a megfelelő alkalom, hogy megkérje Pam kezét. Csakhogy minden balul üt ki, ami csak balul üthet ki. Amikor megérkeznek a szülők festői otthonába, Greg egy látszólag tökéletes családdal szembesül: szerető férj és feleség, értük rajongó fiú és két lány, valamint egy imádott macska.

A film Francoise története, aki nem tudja, hogyan döntsön, a férjét válassza, vagy az annyira vágyott függetlenséget. Francois viszont nem képes választani imádott foglalkozása és felesége között. Nem tudnak éretten és megfontoltan viselkedni, pedig saját problémáik mellett kamaszlányuk gondjaival is szembe kellene nézniük. Vic számára nagy gondot jelent az első komoly szerelem, az első lépések a felnőttek világába. Szüleivel képtelen megosztani problémáját, látva, hogy ők is hasonlókkal küzdenek. Marad hát Poupette, a dédnagymama, a barátok és a házibulik.