A koreai háború idején egy eldugott hegyi faluban véletlenül összetalálkozik egymással egy amerikai pilóta, két dél-koreai és három észak-koreai katona. Az ellenségeskedésből azonban mit sem értenek a békés falubéliek, akiket senki nem tájékoztatta a véres testvérháborúról.
A Zulu igazi nagy mozi, nagyszabású kalandfilm a reménytelen helyzetekben tanúsított bátorságról. Az igaz történeten alapuló alkotás 100 brit katona lenyűgöző történetét meséli el, akik szilárdan tartották magukat a zulu nemzet legjobb harcosainak 4000 fős túlerejével szemben a Rorke-átjáró védelmében 1879-ben. Kevés más film ábrázolta ilyen lebilincselően a harc feszültségét és borzalmait - ahogy a harcosok egymást követő hullámokban szabadulnak rá az apró helyőrségre -, mint ez nagyszerű Technirama technikával fényképezett alkotás.
A II. világháború idején, egy japán hadifogolytáborban játszódik a film története. A fogolytábor parancsnoka szerint a foglyok kegyetlenségbe való beletörődése a gyengeség jele. Ezért is tiszteli az öntudatos Celliers-t, akivel szellemi síkon méri össze az erejét.
Évek óta dörögnek a fegyverek Irakban. Az amerikai csapaterõsítések ellenére egyre több az áldozat. Az elesettek között van a tizenkilenc éves Chance Phelps õrvezetõ is. Mike Strobl alezredes nap mint nap szembesül a veszteség számaival. Harci tapasztalat híján a legnehezebb feladatra jelentkezik: õ kíséri haza az elesettek maradványait a családhoz. Személyes ügynek tekinti, hogy a Wyoming állambeli Dubois városkába vigye Phelps maradványait. Az út hosszú és változatos, halottaskocsival, repülõvel, autóval mennek. Az utazás önvizsgálatra készteti.
A film főhőse a német születésű Dieter Dengler, aki egész életében pilóta akart lenni. 18 éves korában az Egyesült Államokba költözött, ahol a vietnámi háború idején beállt a hadseregbe. Egy bevetés során a gépét azonban lelőtték Laosz felett, őt pedig foglyul ejtették. Ám a kínzások, éheztetések nem vették el Dieter életerejét: szökést tervezett, majd meg is valósított néhány társával együtt.A Hajnali mentőakcióban Christian Bale élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja Dengler szerepében. Nagyszájú amerikai katona, megalázott fogoly, messianisztikus törvényen kívüli - Bale a szerep egyes vetületeit olyan szenvedélyes erővel alakítja, hogy Herzog múzsájának, Klaus Kinskinek hasonlóan felejthetetlen játékát juttatja eszünkbe. Az operatőri munka is lenyűgöző, noha egyszerűbb és közvetlenebb, mint Herzog korábbi filmjeiben - a forgatókönyv lendületes.
2003. Az iraki háború egyre fenyegetőbbé válik. Rómában Attilio, a költő, beleszeret Vittoriába. Minden éjjel arról álmodik, hogy feleségül veszi. De Vittoriát nem érdekli a férfi, és türelmét veszti látván a makacsul szerelmes költő hódítási erőfeszítéseit. Egy nap Attiliot egy iraki költő - akinek az életrajzát Vittoria írja - felhívja Bagdadból: Vittoria már az egyik első angol-amerikai bombázásban megsérült, s egy kórházban haldoklik. Őrült szerelmétől vezérelve Attilio Irakba indul, hogy megmentse szerelmét.
Az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának 1914-ben. Végigszenvedi a szadista kiképző altiszt embertelen gyakorlatait, a katonaélet összes gyötrelmét, majd halálos sebet kap, mégpedig aznap, amikor a hivatalos hadijelentés szerint "nyugaton a helyzet változatlan".
Audie Murphynek, a II. Világháború legtöbb kitüntetést kiérdemelt katonája életének és katonai pályafutásának a története. Audie Murphy egy texasi farmon született, szegény családban. 18 évesen önként lépett a hadseregbe. A haditengerészettől, a tengerészgyalogságtól és az ejtőernyősöktől is eltanácsolták, hogy túl kicsi. Végül a szárazföldi hadsereg soraiba fogadta.
A film három katonáról szól, akik különböző okok miatt ugyan, de sürgősen szeretnének haza jutni. Mivel repülőgép nem megy, autót bérelnek és elindulnak. Útjuk során azonban számtalan izgalmas szituációba kerülnek.
A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.
A polgárháború kellős közepén az északiak oldalán álló Jim Rabb imádott lova gyönyörű kiscsikónak ad életet. Rabb megtagadja a kiscsikó lelövéséről szóló parancsot és megtartja az állatot. A kiscsikó vigaszt nyújt a keserű időkben és a remény szimbólumává válik.