Egy sikeres hollywoodi filmrendező környezettanulmány céljából kimerészkedik a való életbe. Véletlenül ott is reked - egy fegyenctelepen.

Oscar Wilde világhírű vígjátékának hőse két léha fiatalember: az egyik vidékről jár Londonba udvarolni, a másik Londonból vidékre. Ez még nem is lenne baj, csakhogy mindketten ugyanazon a néven mutatkoznak be - miközben egyiküket Algernonnak, a másikat Jacknek hívják.

Mrs. Ma éppen Hongkongban tölti a szabadságát, amikor ikreket szül. A kórházban egy bűnöző tartózkodik, aki szökési kísérlete közben magával viszi az ikrek közül az egyiket. A kavarodásban nem sikerül megtalálni a kicsit, ezért a szülők egy gyerekkel térnek haza New Yorkba. Évekkel később megismerhetjük John Mát, a híres karmestert és zongoristát, akinek fogalma sincs arról, hogy van egy Boomer nevű autószerelő-autóversenyző ikertestvére Hongkongban. Amikor John Hongkongba utazik koncertet adni, az események úgy alakulnak, hogy a két testvér kénytelen egymás munkáját elvégezni, amelyben egyik sem túl gyakorlott...

Egy fatális véletlen folytán a bankrablók helyett két harkálykosztümös, puhány reklámembert tartóztatnak le és ítélnek 125 év börtönre. Harry nem tudja komolyan venni a dolgot, biztos benne, hogy nemsokára olyan könnyen kiszabadulnak, mint ahogy bekerültek. Ám a helyzet valahogy nem akar jobbra fordulni, ezért kénytelenek a sarkukra állni, ha nem akarják ebben a nehézfiúktól hemzsegő társaságban egy zsákban végezni. Ezért bőszen tettetik a nagyfiút, nem kis hatást gyakorolva a börtönlakókra.

A harmincas években sajátos szovjet filmvígjáték-stílus bontakozott ki, s ennek legkiemelkedőbb képviselője Eizenstein hajdani asszisztense, Grigorij Alekszandrov volt. 1934-ben jelentkezett első önálló rendezésével, a Vidám fickók című filmjével, amelyet műfajilag ,,jazz komédiaként" jellemzett. Alekszandrov e filmben tanúbizonyságot tett groteszk helyzetek és különc típusok iránti szeretetéről, amihez későbbi műveiben sem vált hűtlenné. Stílusát illetően valamennyi filmje közül főképpen a Vidám fickók az, amely az amerikai némafilm bohózatok és a musicalek befolyásáról árulkodik.

Anna egyszer véletlenül nem a megfelelő ajtón nyit be, és így házasságának problémáit egy William Faber nevű pénzügyi tanácsadónak tárja fel. Faber, akit meghat a nő gyötrődő fájdalma, és akit az egész egy kicsit izgalomba is hoz, nem tudja összeszedni a bátorságát, hogy bevallja Annának, hogy ő valójában nem a pszichiáter, akit Anna eredetileg keresett. A "rendelések" folytatódnak: és ahogy egyik beszélgetés követi a másikat, furcsa rítus alakul ki a két ember között. William teljesen a fiatal nő hatása alá kerül, és elbűvöli a tény, hogy olyan titkokat tud meg, amelyeket soha még férfi nem hallhatott. De kicsoda Anna tulajdonképpen? És vajon tényleg becsapták őt ebben a kis játékban?

A francia Alpokban egy elszabadult utcai festő kocsija fehér festéket permetez egy nőstény macska hátára, és olyan csíkokat hoz létre, mint a borzoké. Pepe Le Pew, a szerelmes francia görény kiszúrja a festett csíkos macskát, azt hiszi, hogy nőstény görény, és megpróbál vele romantikázni.

Két szökött fegyenc, Wayne és Harry menekülés közben elköti két meleg férfi lakókocsiját. A texasi Happy városkába érve kiderül, hogy a lakókocsi tulajdonosai éppen ide készültek, hogy a helyi lányokat felkészítsék a városi szépségversenyre. A fiúk a lebukást elkerülendő eljátsszák a híres koreográfus meleg párt - persze saját sztereotípiáik alapján - várva a kedvező pillanatot a mielőbbi továbbállásra. A szintén meleg Chappy seriffnek azonban gyanússá válik, hogy a srácok melegek lévén túlságosan is érdeklődnek a csinos, helybéli lányok iránt.

A velencei Hotel Gabrielli személyzete mindent megtesz azért, hogy a náluk megszálló vendégek maradéktalanul jól érezzék magukat. Azonban egy kissé túlbuzgó küldönc végtelen igyekezetében meglehetősen nagy galibát kavar, amikor összecserél három, sajnálatos módon elég hasonló nevű vendégnek küldött borítékot. A maffiózó, az ingatlanügynök és a kisvárosi Casanova gyanútlanul olvassák el a leveleket. Ezzel kezdetét veszi a fergeteges komédia, melyben a levelek utasításainak megfelelően a maffiózó szerelmi légyottra készül, a hősszerelmesnek egy öreg birtokot kell megvásárolnia, a félénk ingatlanosnak pedig egy gyilkossági megbízást kell végrehajtania...

René Boirond, a kiöregedett ex-zsaru most bukmékerként tevékenykedik, aki tele van tartozással és bár rengeteg barátja van, kevesen tudják kihúzni a csávából. Egy napon kap egy tippet, egy aranyat érő fülest a nyertes ló nevével. Elszántan küzd, hogy megszerezze a pénzt a lóversenyre, ám eközben belekeveredik egy bűnügybe, ráadásul elveszít egy fontos táskát. Ezt még az is tetézi, hogy a helyszínre érkező rendőrök között van Francois felügyelő is, aki felismeri az egykori kollégát.

Tom Thompson már többször is elképzelte, hogy egy nap munkába áll. Helyette azonban inkább elfogad egy felkérést az igen vonzó Mrs. Abernathy-től, aki azt szeretné, hogy Tom mondja el a gyászbeszédet a fia temetésén. Tom elvállalja, bár sehogyan sem sikerül felidéznie régi barátja emlékét. A gyászoló anya túláradó hálája jeléül a gyönyör rejtelmeibe is beavatja Tomot, noha annak szíve rég nem látott osztálytársnőjéért, a szép Julie DeMarcóért lángol.

Mit tehet egy szépreményű, érző lelkű kisvárosi sintér, nevezetesen Gilbert Noble (Chris Klein), alias Gily, ha úgy érzi, megtalálta élete szerelmét? Természetesen beleszeret. Jo (Heather Graham), a bombázó külsejű fodrászlány hamarosan szüleinek is bemutatja Gillyt. Igaz, cserébe levágott fülével kellett fizetnie, Jo ugyanis veszélyes, ha olló kerül a kezébe. Úgy tűnik, a fiatalok szerelmének semmi sem állhat útjába. Sem Jo meglepően hibbant szülei, sem Gilly különös kollégái. Csak a sors, mely egy magándetektív képében érkezik. Az illető Szimatot még maga Gilly fogadta fel abban a reményben, hogy megtalálja apját és anyját, akiket még sohasem látott. A sors kegyetlen összjátéka folytán a nyomok épp Jo szüleihez vezetnek. Jo bánatában elbujdosik, Gilly szégyenében bajszot növeszt. Kínjait csak fokozza, hogy egykori szerelme bánatában régi udvarlójához készül feleségül. Ám ekkor betoppan Jo igazi testvére.

A fiatal tudós, Richard Jacks egy hagyatéki tárgyaláson mindössze néhány ősrégi jegyzetet örököl dúsgazdag ük-ükapjától. Az értéktelen jegyzeteket lapozgatva azonban rádöbben, hogy őse nem más, mint az a bizonyos Dr. Jekyll, aki megalkotta Hyde-ot, a szörnyeteget. Richard azonnal beleveti magát a kísérletekbe, s némi módosítással megalkotja Helen Hyde-ot, a bombanőt, aki tökéletes alakjával teremtője helyére pályázik. Richard hamarosan döbbenten tapasztalja, hogy Helen lassan átveszi fölötte az irányítást, és ha nem tesz valamit, személyisége örökre eltűnik.