1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy egyszerű, meggyőző magyarázatot az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni.
Susan Hayward a legjobb színésznőnek járó Oscar- díjas alakítását láthatjuk ebben a filmben, amelyben a nyughatatlan lánynak egyszer csak a halálbüntetés rémével kell szembenéznie, egy olyan gyilkosságért, amelyet el sem követett.
A nagycsaládos Preston Tucker nagy álmodozó, aki sose nő fel. Egy nap fantasztikus tervvel áll elő: ultramodern autómodelljével akarja meghódítani a piacot. Az egyik legnépszerűbb magazinban egy cikket jelentet meg, amely hatalmas lavinát indít el az egész országban, mindenki látni akarja az új autócsodát, a Tuckert. Barátja, a befolyásos Abe Karatz döbbenten követi Tuckert a hihetetlen vállalkozásba, aki pénz nélkül az Államok legnagyobb autógyárát készül elindítani. Ám nem ez a legrosszabb, hamarosan kiderül, hogy az álomautó csak papíron létezik.
John, a tehetséges, vidékről érkezett proligyerek egy színiiskolában ismerkedik meg egy ifjú titánnal, s az írói babérokra törő Kenneth Halliwell addig ismeretlen világokba vezeti be védencét. John Orton fokozatosan áttér a heteroszexualitásról a homoerotikára, majd megváltoztatja keresztnevét és Joe Orton néven írt darabjaival - mint például a Szajré és az Amit a lakáj látott - elindul a világhír felé. Immár fordult a kocka, a tanítványból mester lett, s ezt a nála kevésbé tehetséges és feleannyira sem szexis, egyre hátrébb szoruló Ken bajosan fogadja. Ráadásul Joe szinte mániákusan látogatja a londoni piszoárokat, keresvén kéjt, ihletet és darabíróhoz méltó véget.
Jim Parker csodaszép lánya, Jane és egy Holt nevű fotográfus társaságában az elefántok temetkezési helye után kutat valahol Afrikában. Az elefánttemető helyett a legendás majomemberre, Tarzanra bukkannak, akit pillanatok alatt elbűvöl Jane ellenállhatatlan szépsége. Amikor a Parker-expedíció bajba kerül, Tarzan a segítségükre siet, ám Jim életét már nem tudja megmenteni: a férfi meghal az elefántok temetkezőhelyének őreivel folytatott csatában. Jane azonban úgy dönt, hogy bátor megmentőjükkel, Tarzannal marad a dzsungelben.
Az 1920-as években járunk, New Yorkban. Max Perkins irodalmi szerkesztő a Scribner fiainál. Amikor egy burjánzó, kaotikus, 1000 oldalas kézirat landol az asztalán egy eddig még ismeretlen, Thomas Wolfe nevű írótól, Perkins meg van róla győződve, hogy egy irodalmi zsenit fedezett fel. A két férfi együtt indul neki az útnak, melynek célja egy olyan verzió létrehozása, amit végül publikálhatnak. A folyamat során a szelíd családos Perkins és az excentrikus szerző Wolfe igencsak közeli barátságot kötnek - amit már feleségeik is gyanakodva vizslatnak. Amikor végül a könyv átütő siker lesz, az író egyre paranoiásabbá válik.
1942-ben, a második világháború harmadik évében az Egyesült Államok a legnagyobb titoktartás mellett nekifog, hogy megépítse a világ első atombombáját. A feladat végrehajtásával Leslie R. Groves tábornokot bízzák meg. A tábornok a zseniális fizikust, J. Robert Oppenheimert bízza meg a kutatások és kísérletek elvégzésével. A két vezető alatt számtalan ember, tudós dolgozik az atombomba kifejlesztésén. Ám ami eleinte csak egy egyszerű minél előbb befejezendő kutatómunkának indult, hamarosan megszállottsággá változik...
Tehetséges, ám zaklatott lelkivilágú költő Sylvia Plath. Férje és költőtársa, Ted árnyékában Sylvia képtelen rátalálni a saját "hangjára", ráadásul férje hűtlensége tovább rombolja önbizalmát. A fiatalasszony depresszióssá, egyre bizonytalanabbá válik. Amikor útjaik végre elválnak, iszonyatos teher esik le Sylvia válláról. Képes lesz fölemelkedni a lélek sötét bugyraiból, megtalálni önmagát. Ekkor írja perzselően briliáns költeményeit, amelyek meghozzák számára a várva várt sikert.
Egy testvérpár tündöklése és bukása? Jim és Artie Mitchell forradalmasították az 1960-as évek pornóiparát, amelynek fellegvára akkoriban San Francisco volt. Lendületük eleinte elsöpörte a konkurenciát. A szép lányokra költötték minden vagyonukat, élő szex-showjaikról legendák keringtek. Az ital és a drogok hamar átvették józan ítélőképességük felett az irányítást. Nem állították le soha egymást. Artie kettejük közül a fiatalabb, az ötletember, míg a főnök Jim aratta le a babérokat, ő állt szívesebben reflektorfényben. A megoldatlan gondokból és drogos rémálmaikból táplálkozó félelmeik egymás ellen fordították őket. A tragikus végkifejlet elkerülhetetlenné vált.
Az egykor kegyetlen üzletember és szeszcsempész, Alfonse Capone vasszigorral uralta Chicago városát, aki az amerikai történelem leghírhedtebb és legfélelmetesebb gengszterévé vált. Negyvenhét évesen, közel egy évtizednyi börtönélet után a demencia elhatalmasodott Alfonse elméjén, a múlt kísértő és erőszakos emlékei azonban rendre megelevenedtek számára.