Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.
Az Európa főszereplője, Leo, egy idealista, német származású amerikai fiatalember. Azzal a céllal tér vissza 1945-ben Németországba, hogy segítséget nyújtson az ország újjáépítésében. Hálókocsi-kalauznak tanul a nagybátyja szárnyai alatt és rövid időn belül érzelmi és ideológiai csapdába kerül. Szerelmes lesz egy vasúttársaság-tulajdonos lányába, aki viszonozza az érzelmeit, de gondolkodása gyökeresen más, mint Leoé.
Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
Wing (Jackie Chan) felügyelő egysége egy rablóbanda elleni rajtaütésben megsemmisül. A tragédia mély depresszióba és alkoholizmusba taszítja a lelkiismeretfurdallástól gyötört rendőrt. Néhány hónappal később egy fiatal tiszt próbálja meg kirángatni a gödörből az életúnt felügyelőt. A sok próbálkozás után a bosszú lehetősége váltásra készteti Winget, aki új társa oldalán megújúlt erővel ered a kegyetlen rablóbanda nyomába.
A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.
Donna független, egyedülálló anya, és van egy kis szállodája egy idilli kis görög szigeten. Egyedül nevelte fel lányát, a tűzrőlpattant Sophie-t, és éppen most készül elengedni a kezét. Lánya esküvőjére Donna meghívta két legjobb barátnőjét, az életrevaló Rosie-t és a módos, sokszor elvált Tanyát a régi zenekarából, a Donna és a Dinamókból. Ám titokban Sophie is hívott három vendéget. A lány már régóta kutatja apja kilétét, hogy legyen, aki az oltárhoz kíséri. Ezért aztán elhív három pasit Donna múltjából a mediterrán paradicsomba, ahol már mindannyian jártak 20 évvel korábban. És 24 kaotikus, varázslatos óra következik, melyben új szerelmek bimbóznak és régi románcok lobbannak fel újra a lehetőségek buja szigetén.
Az 1890-es években játszódik a történet Szudánban, Afrika egyik legnagyobb angol gyarmatán. Öt fiatal elit tiszt éli unalmas napjait egy vidéki helyőrségben. Egy napon parancsot kapnak: erősítésként hét napon belül Kartúmba kell érniük az ostromolt brit parancsnokság védelmére. Az öt tiszt közül négyen örülnek, hogy végre harcolhatnak. Harry (Heath Ledger) viszont félti életét és jövőjét. Nemrégen jegyezte el magát Ethne-vel (Kate Hudson), egy nyugalmazott tiszt lányával. Lemond rangjáról és a küldetésről. Nem számít azonban környezete heves reakciójára: barátaitól és szerelmétől négy madártollat kap, amelyek a gyávaságot jelképezik. Leendő apósa is kitagadja. Nincs más hátra, mint közben foglyul ejtett barátait kiszabadítania. Kalandos utakon elindul Kartúmba egy helybéli magányos harcos, Abou Fatma (Djimon Hounsou) segítségével.
Kábítószerfüggő tanár és perifériára szorult tanítvány. Mindkettőjük életében megjelenik a drog, a tanár esetében érthetetlen módon, a diáklány életében majdhogynem szükségszerűen. Épp ezért van mit tanulniuk egymástól. A második esély ritka dolog. Jobb, ha élsz vele. Hangzik a film alaptézise. Dan Dunne Ryan Gosling ismét remekel jó családból való, gondoskodó anyával megáldott, a végtelenségig magányos történelemtanár. Szinte érthetetlen, miért fordul a drog felé, talán az egyetemen csúszott bele. Persze a felszín alatt azért felsejlik a családi indíttatás, az alkohol komoly befolyás. Mégsem ettől vált Dan crack-függővé. Drey átlagos 13 éves, színes bőrű kamasz. Bátyja a sitten, anyja a megélhetésért dolgozik, apja ki tudja, merre jár. Egyetlen apapótló az életében testvére cimborája, a hatalmas autóban tespedő, dílerkedésből élő Frank.
Charlie, a kisvárosi tűzoltó beleszeret Roxanne-ba, aki a nyári hónapokra költözött a városba, hogy a csillagokat tanulmányozza. A férfi intelligens, szellemes és érzékeny, de nem bízik abban, hogy egy nő szeretni tudja, a sors ugyanis hatalmas orral áldotta meg. Charlie barátja, Chris pont az ellenkezője, azonban hiába ellenállhatatlan a külseje, a nők társaságában nem mer megszólalni. Mindkét férfi mély érzelmeket táplál a nő iránt, akit sikerül is elvarázsolni Chris külsejével, ám Charlie szellemével.
Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát. Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.
Elsa sikeres írónő. Pierre sikeres ügyvéd. Pierre tizenöt éve él boldog házasságban családapaként. A mai napig szerelmes feleségébe, élvezi a családjával töltött időt, és a vele járó mindennapi teendőket is. Egyik este, egy összejövetelen találkozik a gyönyörű Elsa-val, és azonnal felforrósodik köztük a levegő, mindkettőjükben azonnal fellángol valami. Egyértelmű vonzalmukat igyekeznek felelősen kezelni. Pierre felesége iránt érzett szerelme, és Elsa szabálya, miszerint házas férfivel nem randizik, visszatartja őket attól, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Ám amikor pár nappal később véletlenül ismét egymásba botlanak, a vonzalom rajongásba csap át. Tovább már nem tudják titkolni, hogy elválásuk óta ott élnek egymás fantáziájában, és a képzelet és a valóság hamarosan összemosódik számukra.
Amióta a mozik bemutatták ezt a remek szatírát, a film címe bevonult a köznyelvbe: ha kedd van, akkor az csakis Belgium lehet... Így tájékozódik ugyanis az a csoport amerikai turista, akik a program szerint "letudják" Európát tizennyolc nap alatt. Bátran állíthatjuk, hogy a karakterek elévülhetetlenek: Samantha, aki csak azért jön át az öreg kontinensre, hogy elszakadjon a fiújától, aki nem érti meg őt. Grant, a jó karban tartott 72-es "aranyifjú", akiben a tiniket is megszégyenítő mennyiségű energia buzog. Harmon, a hajdani katona, akinek Európa pusztán néhai csatatér, világháborús relikviákkal. Harve és Irma, akiknek egyetlen céljuk, hogy ne veszítsék el egymást szem elől. Bert, aki összenőtt a fényképezőgépével, Freda, a mindentudó tanárnéni és a többiek. Megfejelve Charlie-val, az idegenvezetővel, akit a nevezetességeknél jobban érdekelnek a szép nők. Mire az útnak vége és ők búcsút mondanak egymásnak, kicsit szomorúbbak és kicsit okosabbak, mint az induláskor voltak.
A film egy 42 éves, sikeres zeneszerzőről szól, aki rendkívül nehezen viseli a középkorúság tényét. Emiatt kerül válságba jelenlegi kapcsolata is Samanthával, a népszerű énekesnővel. Végül minden összekuszálódik körülötte, mikor egy nap munkába menet megpillantja a leggyönyörűbb nőt, akit valaha is látott és akit éppen oltár elé vezetnek. Galibák és mókás helyzetek egész során keresztül igyekszik megszerezni a nőt...
Négy évvel a borzalmas washingtoni események után a tizenéves Regan egy pszichiáternő segítségével próbál megszabadulni a nyomasztó emlékeitől. Közben Philip Lamont atya, aki egész életét a misztikus jelenségek tanulmányozásának szentelte, a Vatikán megbízásából vizsgálja Merrin atya ördögűzését, illetve halálának körülményeit. Úgy tűnik, hiába volt minden, az ördögűző szertartás nem érte el a célját, Regan testében még ott lakozik a démon, amely csak a megfelelő pillanatra vár, hogy előtörjön. A pap arra törekszik, hogy a doktornő segítségével megmentse a kislány lelkét.