A király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie foglalta el trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-gal, aki csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni.
A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.
A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.
Gloves Donahue meg akarja találni azt, aki megölte a péket, aki a kedvenc sajttortáját készítette. Látja a nightclub énekes Léda Hamiltont elhagyni a pékséget. Amikor a főnökének (Marty) partnerét Joe-t meggyilkolják, Léda és az ő kísérője Pepi eltűnik. Kiderül, hogy minden rejtély mögött egy náci banda áll, mely egy csatahajó felrobbantását tervezi a New York-i kikötőben.
Karácsony este a rádióban egy talk-show műsorvezetője álmokról, vágyakról, kívánságokról kérdezi a hallgatókat. Egy seattle-i kisfiú betelefonál és az édesapjának kér segítséget, aki felesége halála óta magányosan neveli őt. Annie-t, a bájos, házasság előtt álló lányt, aki autóvezetés közben a rádió éjszakai műsorát hallgatja, valósággal elvarázsolják a kisfiú és az édesapa megindító szavai. A messzi távolból úgy érzi, épp a nagy ő hangját hallja a rádió hullámhosszán. Elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, elindul és megkeresi az ismeretlent, akiben felismerni vélte az "igazit".
Egy édesanya három évnyi rejtélyes betegeskedés után végleg álomra hajtja a fejét, ám szelleme újra felbukkan.
A kanadai határnál fekvő kisváros lökött önkéntes rendőrei ártatlan motorosokat zaklatnak, füvet szívnak és rendkívül unatkoznak. Amikor felmerül, hogy hamarosan nem tartanak majd igényt a szolgálataikra, hirtelen megtáltosodnak és mindent elkövetnek, hogy hasznosnak tűnjenek. De nehéz hasznosnak tűnni ott, ahol évek óta egyetlen bűncselekmény sem történt. Aztán szerencséjükre felbukkan egy hulla, vele együtt pedig egy nagyszabású, felderítésre váró bűntény.
A film gyönyörű, képi vízió, amelyet nem a ráció, hanem inkább az érzelmek, a lelki ráhangolódás útján lehet megközelíteni. Egy fiatal lány a polgárháború poklában egy erdőszéli házba menekül, ahol furcsa lakókat talál. Egy öreg hölgyet, aki beszélget a patkánnyal, meg egy megszólalásig egymásra hasonlító testvérpárt. Mindenféle állatok veszik őket körül, mint a filozófus unicornis, meg a zongorázó macska... A rejtelmes-sejtelmes történetben alig hangzik el emberi szó, a bravúrosan fotografált képek ereje és hangulata sodorja a különös cselekményt, ami a nemek háborúja utáni kietlen világban játszódik.