A Nobile házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak Gondviselés utcai házában, ahonnan azonban a komornyik kivételével a teljes személyzet eltávozott. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz.
Kurt, a fiatal művészettörténet hallgató beleszeret diáktársába, Ellie-be. A lány édesapja, Seeband professzor, a híres orvos megdöbben lánya barátjának választása miatt, helyteleníti azt, és megfogadja, hogy bármi áron, de tönkreteszi a kapcsolatukat. Azt azonban egyikük sem tudja, hogy az életüket már egy szörnyű bűncselekmény köti össze, amelyet Seeband még évtizedekkel ezelőtt követett el. A valós történeten alapuló film a huszadik századi német történelem három korszakán ível keresztül.
Időszámítás után a 600-as évek elején Mohamednek látomása volt. Isten hírnökeként Gabriel arkangyal szólt hozzá, és azt mondta, hogy Mohamed lesz Isten prófétája. Mohamed pár hívő kíséretében kénytelen elhagyni Kábát. Több évi sivatagi viszontagság következik, majd Mohamed megtesz mindent azért, hogy megalapozza az iszlám vallást.
I.sz. 4. század, Egyiptom, a Római Birodalom uralma alatt. Alexandria utcáin vallási indíttatású erőszakos zavargások törnek ki, melyek a híres Könyvtárat, az akkori világ szellemi központját fenyegetik. A Könyvtárban rekedt briliáns asztronómus, Hypatia és tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ bölcsességét. Közülük ketten a nő szívéért is versengenek: az okos, kiváltságos helyzetű Orestes, és Davus, Hypatia ifjú rabszolgája, akinek döntenie kell úrnője iránt érzett titkos szerelme és a szabadság között, mely az övé lehet, hogy csatlakozik a keresztények megállíthatatlan rohamához.
Alauddin Khilji története, aki a Khilji dinasztia második uralkodója volt, és megszállottan szerelmes volt Mewar királynőjébe, Padmavatíba, a gyönyörű, bátor és eszes uralkodónőbe.
A Krisztus születése utáni 1080. esztendőben spanyolföld vigasztalan, háború sújtotta terület volt, amelynek felét keresztények, felét mórok lakták. Ekkortájt élt itt Rodrigo Diaz de Bivar, akinek nevét a történelem és a legenda úgy jegyezte fel: El Cid, az Úr. Valójában mindennapi ember volt ő, mégis a legnépszerűbb spanyol hős lett, aki nem tekintve a vallási különbségeket, e föld minden lakóját, keresztényeket és mórokat is felszólította, hogy szálljanak szembe a közös ellenséggel, mely a hazájukra tör. Az ellenség, amely dühödt elszántsággal vonta össze csapatait Afrika északi partjain, a Földközi-tenger irányából támadt az afrikai emírrel, Ben Yussuffal az élen. El Cid szembeszáll a veszéllyel, ám győzelmei ellenségeskedést szülnek saját táborában, így árulással vádolva, száműzetéssel is fenyegetve kell vezetnie seregét a spanyolhonra törők ellen.
Történet egy nőről, aki nem hajlandó meghajolni a végzet előtt, aki felveszi a harcot a sorsa ellen. Történet egy férfiról, akit a szeretet ereje óv meg attól, hogy kilátástalan helyzetében feladja ragaszkodását az élethez, és emléke végleg a feledés homályába merüljön. Történet mindazokról, akik szemtanúi voltak ennek a szenvedélynek, akik a saját szavaikkal mesélnek a felfoghatatlanról. Történet a szerelemről egy olyan háborúban, amelyet a II. világháború óta eltelt évtizedek egyik legvéresebb konfliktusaként tart számon a történetírás...1991 októberében Harrison Lloyd, a Newsweek Pulitzer-díjas fotóriportere Jugoszláviába utazik, hogy nyomon kövesse egy kisebb etnikai konfliktus kirobbanását. Úgy tervezi, hogy legkésőbb a fia születésnapjáig hazatér, ám az országban fellángoló zavargások súlyosbodása közbeszól: Lloyd nem érkezik vissza - nyoma vész Horvátországban.
A film egy izgalmas szerelmi történet, ami az olaszországi Dolomitoknál játszódik az első világháború kitörésekor, Olaszország és az Osztrák-Magyar-Monarchia közötti háborúban 1915-ben.