Tönkrement a házassága John Hendersonnak. A negyvenéves író elválik a feleségétől, majd úgy dönt, hogy hazaköltözik az özvegy édesanyjához. Úgy gondolja, hogy ez a lépés mindkettőjük számára jó megoldás. Míg azonban a férfi szeretné tisztázni a nőkhöz fűződő viszonyát, az anyja most kapta vissza a "szabadságát", végre megint lehetne magánélete. Kettőjük kapcsolatában John megpróbál mindent a gyerekkori állapotokhoz hasonlóra formálni, ami azonban szükségszerű bonyodalmakhoz vezet.

Mary Ann (Gene Hackman), a kansasi húsbáró mellékesen droggal és prostitúcióval is foglalkozik, módszereire pedig jellemző, hogy amikor nagyobb összeggel tartozott egy chicagói gengszternek, és az ráküldte adósságbehajtóját, az illetőt virsli formájában küldte vissza megbízójához. A chicagóiak, válaszul az üzletág legprofibb szakemberét, Nick Devlint (Lee Marvin), a szabadúszó bérgyilkost küldik Kansas Citybe, hogy rendezze a számlát. Devlin egyik első dolga az, hogy kimentsen egy fiatal lányt, Poppyt (Sissy Spacek) Mary Ann prostiistállójából.

Buck Matthews, korábbi vietnámi háborús veterán, a börtönből szabadulva hazatér kicsiny szülővárosába, amit időközben egy vad, motoros banda vont uralma alá. Ráadásul kiderül, szadista módon meggyilkolták feleségét és terrorizálták kislányát, így Buck irgalmatlan bosszút esküszik ellenük.

Hatch Harrison és családja súlyos autóbalesetet szenved. A férfi a klinika halál állapotába kerül, de az orvosok visszahozzák az életbe. Utána különös víziók kezdik gyötörni. Szörnyű gyilkosságok képei nyomasztják, ám a legszörnyűbb, hogy ezeket ő maga követi el! Hatch kezdi megérteni, mi történik vele, ám a felesége nem hisz neki. A férfi rájön, hogy az újraélesztése során kapcsolatba került egy veszélyes gyilkossal. Hatch ugyanazt látja és érzékeli, amit a gyilkos, és fordítva. És az már kinézte az új áldozatait: Hatch feleségét és lányát.

A film voltaképpen egy monumentális haláltánc-fantázia, epikus és sokkoló-szemkápráztató lidércnyomás-folyam a világtörténelem egyik legnagyobb, mindmáig kellőképpen nem tisztázott japán háborús bűntettéről, az 1932-1945 között a megszállt mandzsúriai Harbinban a 731-es alakulat által folytatott emberkísérletekről, amelyben a legóvatosabb becslések szerint is legalább 3000 kínai, orosz és más nemzetiségű ártatlan ember vesztette életét, az alakulat által kiírtott kínai településekről nem is beszélve. Az ún. Unit 731 nevű létesítményt az ártatlannak tűnő "járvány megelőzési és vízellátási egység" fedőnéven hozták létre Shiro Ishii tábornok vezetésével. Néhány év múlva a 731-es lett a világ első számú, biológiai hadviselésre alkalmas bázisa.